// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Parasztlázadás: volt vagy nem volt?

// HIRDETÉS

Helyiek szerint volt, és levágták maguknak a disznóikat, a hivatal szerint nem volt, és ők likvidálják az összes sertést.

Elég furcsa hírt közölt csütörtökön a Mediafax hírügynökség, amely alapján nem lehet eldönteni, hogy fellázadtak-e a sertéshizlaló gazdák egy Dolj megyei faluban, vagy szépen alávetették magukat a hivatali parancsnak, sertéseiket pedig a likvidálócsapatoknak.

 

Az afrikai sertéspestis kedden jelent meg Dolj megyében, Olténia nyugati felén: a Secu nevű faluban azonosították a megbetegedést egy háztáji farmon. A gazdák tudták, hogy kényszervágás következik, ezért szerdán elállták a faluba vezető utat, hogy a sertéseket likvidáló csapatok ne tudjanak bemenni, éjszaka pedig disznótorozott az egész falu, mert levágták az összes sertést. Legalábbis ezt állítja az országos hírügynökség helyi tudósítója – meg nem nevezett, de helyi forrásokra hivatkozva.

 

Dehogy volt parasztlázadás, állítja a hírügynökségnek a megye prefektusa, Dan Narcis Purcărescu, épp ellenkezőleg: megértették a járványhelyzetet, és igazodtak hozzá. Volt ugyan egy kis lázongás, tette hozzá, de végül felfogták a veszélyt, megértették, hogy kártalanítják őket piaci áron, és az erre kirendelt állategészségügyisek már szerdán feláldoztak 14-15 sertést, csütörtökön pedig folytatták. Azt is elismerte, hogy azért a hivatal is elkésett az emberek tájékoztatásával.

 

A megyei állategészségügyi hivatal vezetője is cáfolta a parasztlázadás hírét. Andrei Butaru épp a faluban tartózkodott, amikor nyilatkozott a Mediafaxnak, és elmondta, ő is hallotta a mendemondát, hogy ők már nem is találtak volna élő sertést a faluban, de ez nem igaz, állította. A kedélyek már szerdán lenyugodtak, mondta Butaru, szerda este nyolcig dolgoztak a csapatok, majd csütörtökön folytatták a sertések likvidálását. Ha valaki elrejt egy-egy állatot, azt a saját felelősségére teszi, ami egyébként büntetőügyet von maga után, szögezte le az állategészségügyi szakember.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS