2013-hoz képest idén 150 százalékkal bővül országosan annak a szolgáltatásnak az árbevétele, amelyre a legbiztosabb a kereslet: a temetkezési vállalkozásoké. Az adatokat stílulosan épp halottak napja előtt tette közzé a Frames konzultációs cég.
A cégek száma is gyarapodott: jelenleg 806 vállalkozás utazik a temetkezésbizniszben, közel százzal több, mint öt éve. Az üzleti forgalmuk pedig öt év alatt megháromszorozódik: 2013-ban 423 millió lej volt az árbevételük, 2017-ben már 1,1 milliárd lej, 2018-ra a Frames elemzői 1,3 milliárd lejt jósolnak az ágazatnak, amely szerintük ebben az öt évben vált éretté.
Már nem olyan fekete a gyászpiac
Az érettség abban is megmutatkozik, áll az elemzésben, hogy ezekben az években jelentősen visszaszorult az adócsalás a területen, így valószínűleg nem a temetkezések iránti kereslet ugrott meg ennyire az országban, hanem a korábban feketén könyvelt bevételek „fehéredtek ki”.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes cégek ne feketén nyújtanák továbbra is a szolgáltatásaikat. Itt nem a temetkezési kellékek, dekorációk színére kell gondolni, hanem egyszerűen csak nem adnak számlát földi porhüvelyünk elparentálásáról.
A legtöbb temetkezési vállalkozás természetesen az ország legnépesebb településein működik, Bukarestben, Jászvásáron, Kolozsváron, Temesváron, Konstancán és Brassóban.
Holtbiztos, de egyre változatosabb is
A temetkezési vállalatok igyekeztek egyre több típusú szolgáltatást nyújatani a vizsgált időszakban, állítja az elemzés. Ezek közül a bebalzsamozás, koporsó biztosítása, sírhely vagy a halottasház bérlése csak a legalapvetőbbek. A temetkezési vállalkozók egyből ott teremnek, ahol a halálesetek bekövetkeznek, kórházban vagy akár otthon, és felajánlják a szolgáltatásaikat, írja a Frames. Egész gazdasági lánc épült a halálbizniszre, még hitelkonstrukciók is, például kamatmentes részletfizetési lehetőség.
Az üzletág bővülésének egyik szomorú, de holtbiztos alapja a romániai lakosság mortalitásának a növekedése is. Az ország a második helyen áll az Eurostat által készített halálozási statisztikában: 1530 haláleset jut százezer lakosra. Egyedül Bulgáriában halnak meg gyakrabban, ott 1660 haláleset jut százezer lakosra. Románia után Magyarország következik a rangsorban a százezer lakosra jutó 1500 halálesettel. Összehasonlításképp a rangsor másik végén Spanyolország (873 haláleset), Franciaország (895), Olaszország (901) és Svédország (927) áll.
A romániai mortalitás nemcsak az uniós statisztikákban magas, hanem önmagához képest is enyhe növekedést mutat. Az Országos Statisztikai Intézet kimutatása szerint tavaly 260 886 személy hunyt el, 3339-cel többen, mint 2016-ban. Míg 2016-ban 11,6 százalékos volt az elhalálozási arány, 2017-ben ez 11,8 százalékra emelkedett.
A szívünk visz a sírba
A statisztika természetesen kitér az elhalálozások leggyakoribb okaira is. A hazai halálesetek 57,6 százalékáért valamilyen szív- és/vagy érrendszeri betegség a felelős, 19,9 százalékáért a rák valamelyik típusa, 5,9 százalékáért a tüdő megbetegedései, 5,7 százalékáért emésztőrendszeri betegségek, 3,7 százalékáért pedig olyan külső behatások, mint súlyos zúzódások vagy mérgezések.
Az európai statisztikákban is a szív- és érrendszeri betegségek vezetnek, de csak a halálesetek 37 százalékáért felelősek, 26 százalékáért pedig a rákos megbetegedések. Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában viszont a rák az elhalálozások vezető oka.