A civil szervezeteken veri le a pénzmosást a PSD

Ez még Kelemen Hunor szerint is disznóság.
Hirdetés
Botránnyal fogadta el szerda délben a botrányos kitételt tartalmazó, elvileg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvénytervezetet a képviselőház.
 
Első nekirugaszkodásra nem jött össze a sarkalatos törvény elfogadásához szükséges 165 igen szavazat, csupán 163, ezért – és a PSD frakcióvezetőjének jelzésére – Florin Iordache ülésvezető újból szavazásra bocsátotta a törvényt, amelyet másodjára már 170 képviselő támogatott. A második szavazáson tiltakozásképpen már nem vett részt az RMDSZ, az USR képviselői egyenesen kivonultak a teremből.
 
A törvénynek nemcsak az egyik kitétele, hanem a megszavaztatásának módja is felháborította az ellenzéket. Kelemen Hunor a szavazás újrakezdését egyenesen disznóságnak nevezte.
 

Az ellenzék és az RMDSZ is azért ellenzi a törvényt, 

mert azzal ugyan Románia (egy kötelezettségszegési eljárás és büntetés miatt sürgősen) átültette a hazai jogrendbe a pénzmosás megelőzését célzó uniós direktívát, de beiktatott egy olyan passzust is, amely ellehetetleníti a civil szervezetek működését. Kötelezi ugyanis őket, hogy jelentsék az állami intézményeknek minden olyan végső haszonélvezőjük nevét, akinek a nevét ők is ismerik, ellenkező esetben a szervezet feloszlatható. 
 
Ez az ellenzéki és az RMDSZ-es képviselők szerint is akkora bürokratikus terhet ró a szervezetekre, amely egyszerűen ellehetetleníti a normális működésüket. Gondoljunk csak bele, hány beteg és idős embert lát el a Diakónia Alapítvány, hogy több mint tízezer magyar gyerek családjának folyósít oktatási-nevelési támogatást a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete, stb.
 

A passzus túl szigorú voltára 

korábban hazai és európai civilek, sőt politikusok is felhívták a beterjesztő kormány figyelmét, az mégsem módosított rajta. Vagyis tegnapelőtt villámgyorsan módosítottak rajta a jogi bizottságban, de csak annyit, hogy a haszonélvezőiket bejelentő kötelezettség alól mentesítették azt a 19 szervezetet, amely tagja a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának, és képviseli az illető kisebbséget a parlamentben.
 
Tegnap 40 hazai civil szervezet nyílt levelet tett közzé, amelyben megkérte a honatyákat, hogy ne szavazzák meg ebben a formában a törvényt. Az európai direktíva célja, írják, hogy azonosítani lehessen az egyesületek és alapítványok döntéshozóit, nem pedig a kedvezményezettjeit. Külön felkérték az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség parlamenti képviselőit, hogy a csak számukra kedvező módosítás ellenére ne szavazzák meg a törvényt. Az RMDSZ nem szavazta meg, a második voksoláson viszont öt másik nemzeti kisebbségi képviselő támogatta a civileket megnyomorító rendelkezést.
 
Az ülésteremből kivonuló USR bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a jogszabályt, mert a civileknek ez a bejelentési kötelezettsége jó eséllyel az alkotmányba ütközik.

Hirdetés