// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

A város legmenőbb magyar polgármesterének portréjával centenáriumoznak Nagyváradon

// HIRDETÉS

A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.

Akárcsak Erdély és a Partium többi városában, Nagyváradon is az úgynevezett centenárium lázában ég a város román vezetésű önkormányzata. (Aki nem tudná: a hírhedt centenárium az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulója, amelyen az ott összegyűlt románok egyoldalúan kimondták, hogy azt szeretnék, ha Erdély és Kelet-Magyarország egy része elszakadna az anyaországtól, és Romániához csatlakozna).

Ezt a városban azt is súlyosbítja, hogy még 1990 után a már akkor is román többségű városvezetés október 12-ét tette meg a város hivatalos ünnepnapjává, 1918-ban ugyanis ezen a napon fogalmazták meg egy váradi román ügyvéd, Aurel Lazăr házában a románok elszakadási törekvéseiről szóló nyilatkozatot, amelyet néhány nappal később olvastak fel a budapesti országgyűlésben. (Nota bene, akkor a város mintegy 92 százalékban magyar többségű volt). Emellett 1944-ben ezen a napon szállták meg a várost a szovjet csapatok, amelyek mellett román egységek is érkeztek.

Ezért aztán ezen a napon város mintegy 25 százalékát kitevő 50 ezer magyarnak semmi ünnepelni valója sincs

(szerintünk a románoknak se nagyon), most viszont az önkormányzat a centenárium és az egyoldalú „városünnep” jegyében elképesztő piros-sárga-kék zászlóözönbe borította a város főterét, a Szent László teret, valamint az oda vezető Zöldfa utcát.

Emellett a belvárosi épületek homlokzatára az Erdély elszakításában kulcsszerepet játszó román személyiségek arcképét ábrázoló molinókat helyeztek el.

Ezekből kijutott a városházára is, ott viszont valamivel korrektebbre sikerült a dolog: Aurel Lazăr – aki 1928 és 1930 között a város polgármestere volt – portréja mellé

Nagyvárad leghosszabb ideig hivatalban levő és legelismertebb polgármestere, Rimler Károly arcképe is felkerült.

Ő 1902 és 1919 között állt a város élén, és az ő idejében ment át a város a leglátványosabb fejlődésben, mind az infrastruktúra, mind az emblematikus épületek felépítése terén. És hát ő volt a város elöljárója 1919 április 20-án is, amikor inkább behívta a megszálló román hadsereget, minthogy visszatérjenek a városba a Tanácsköztársaság kommunista „jótevői”.

Rimler Károly kapcsán amúgy a város jelenlegi polgármestere, Ilie Bolojan már többször kijelentette, hogy őt tekinti a példaképének, és szobrot is ígért neki a városháza közelében.

Szóval most egyrészt örülhetünk, hogy a város jelenlegi irányítói elismerik az egykori magyar polgármester érdemeit. De azért a váradi magyarok – és persze a jóérzésű románok – biztosan nem tiltakoznának, ha inkább egy olyan napon ünnepelnék a város napját, amely valóban közös ünnep lehetne.

A mostani ugyanis csak a szakadékot mélyíti a két közösség között azáltal, hogy a magyarokat kirekesztik az ünneplésből, és a legyőzetésükre emlékeztetik őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS