Már megint jól kiakadtak a felvilágosult román elemzők. Orbán Viktor nem ment el a bukaresti Három Tenger csúcstalálkozóra! Hogy merészelt?
Orbán Viktor kormányfő Moszkvába látogat, Áder János elnök a budapesti repülőtéren ragad, mert az elnöki gépbe beleütközött egy ellátójármű. Ezzel mentegetőztek Magyarország vezetői azután, hogy nem vettek részt a nagy bukaresti csúcstalálkozón, mely 12 közép- és kelet-európai államot fogott össze egy nagy gazdasági és politikai jelentőségű rendezvényen. Magyarország bojkottja egyedi volt, és mindenki felfigyelt rá.
A Cotroceni-palotában lezajlott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozó fő célja egy gazdasági és politikai alternatíva felépítése Oroszország és Kína közép- és kelet-európai előretörésével szemben.
akik azonnali haszonért cserébe készek elzálogosítani országaik jövőjét.
Az AEÁ, melyet két évvel később Németország is követett, megértették a veszélyt és – Lengyelország és Horvátország kezdeményezésére – egy olyan mechanizmus felállítása mellett döntöttek, mellyel 12 Fekete-, Balti- és Adria-tenger környéki állam összekapcsolódik és együttműködik nagy gazdasági projektekben. Nehéz vállalkozás – 12 bonyolult történelemmel, néha ellentétes érdekekkel rendelkező államról van szó, de ez annál inkább fontos, tekintettel az Oroszország és Kína irányából tapasztalható ostromra. Ezen a héten pedig éppen azért gyűlt össze az összes térségbeli fontos térségbeli vezető Bukarestben, hogy beindítsák az első közös projekteket és elindítsanak egy regionális befektetési alapot.
A magyar állam vezetői semmibe vették a szomszédos államok kezdeményezését, de az AEÁ-t és az Európai Bizottságot, a bukaresti esemény politikai szponzorait is. Sikerült távol maradniuk egy államfők, kormányfők, az Európai Bizottság vezetője, az amerikai energiaügyi miniszter és a német külügyminiszter által megtisztelt eseményről.
Orbán Viktor – minő véletlen – pont a bukaresti csúcstalálkozójára tette moszkvai látogatását. Orbán Moszkvából jelentette be, hogy támogatja Oroszország nagy energetikai projektjeit, pontosan azokat, melyek fenntartják a politikai szagú orosz gáztól függést. Orbán gyakorlatilag fittyet hányt az egész energiával kapcsolatos európai és amerikai politikának. De facto már két éve ezt teszi a térségbeli gázvezetékek összekapcsolásáról szóló stratégiai BRUA-projekttel, amelyet folyamatosan szabotál Oroszország érdekében.
Persze, hogy találhatott volna, de ő is, Putyin is azt akarták jelezni, hogy az EU már elvesztette a vonzerejét. Érdekes részlet: Orbánt a propagandafőnöke kísérte el Moszkvába, ami kérdéseket vet fel a kremli médiamanipulációk vörös vonalaival való jövőbeni koordinálást illetően.
Nem találhatott volna Áder János más megoldást arra, hogy Bukarestbe érjen, ha a repülőjébe tényleg belement egy budapesti kétbalkezes a budapesti repülőtéren? (Talán, ha Romániában lenne rendes autópálya, akkor elérhetett volna, de így... – a szerk.) Úgy gondolom, Magyarország olyan állam, mely képes ilyen megoldásokat találni.
Magyarország valójában azt akarja jelezni, hogy rést üt az európai arcvonalon. Az Európai Parlamentben lezajlott kemény szavazás után, mely elindította a 7. cikkely alapján történő büntetési eljárást, Orbán minden általa leadott jelzés szerint elindult az EU szétveréséhez vezető visszafordíthatatlan úton. Nem az EU-ból kilépésről van szó, mint Nagy-Britannia esetében, hanem az európai szolidaritás szétveréséről.
Az az ember, akinek a védelme alatt a magyar mogulok több milliárd eurót csalnak el az EU-s alapokból, négyszemközt köszönetet mond az európai vezetőknek, mert keményen támadják és ezzel exponenciálisan növelik odahaza a bizalmi indexét.
Ezzel a vezetéssel Magyarország elveszett Európa és az AEÁ számára. Már nem szövetséges, nem partner, nem klubtárs, hanem a Kreml által egy már legyengült testbe befecskendezett vírus.
Románia számára az a legnagyobb veszély, hogy Orbán modellje Bukaresten vagy a térségben is követőkre talál. A 7. cikkely aktiválása lesz a teszt, amikor megtudjuk majd, hogy Lengyelországon kívül lesz-e még valaki, aki az EU ellen és Magyarország mellett szavaz.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Egy 43 éves férfi csütörtök éjjel életét vesztette a nagyszebeni tömegközlekedési vállalat egyik autóbuszán. A sofőr szerint csak a végállomáson értesítették, hogy egy utas meghalt, mert többen nem akarták megszakítani az útjukat.
Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.