Már megint jól kiakadtak a felvilágosult román elemzők. Orbán Viktor nem ment el a bukaresti Három Tenger csúcstalálkozóra! Hogy merészelt?
Orbán Viktor kormányfő Moszkvába látogat, Áder János elnök a budapesti repülőtéren ragad, mert az elnöki gépbe beleütközött egy ellátójármű. Ezzel mentegetőztek Magyarország vezetői azután, hogy nem vettek részt a nagy bukaresti csúcstalálkozón, mely 12 közép- és kelet-európai államot fogott össze egy nagy gazdasági és politikai jelentőségű rendezvényen. Magyarország bojkottja egyedi volt, és mindenki felfigyelt rá.
A Cotroceni-palotában lezajlott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozó fő célja egy gazdasági és politikai alternatíva felépítése Oroszország és Kína közép- és kelet-európai előretörésével szemben.
akik azonnali haszonért cserébe készek elzálogosítani országaik jövőjét.
Az AEÁ, melyet két évvel később Németország is követett, megértették a veszélyt és – Lengyelország és Horvátország kezdeményezésére – egy olyan mechanizmus felállítása mellett döntöttek, mellyel 12 Fekete-, Balti- és Adria-tenger környéki állam összekapcsolódik és együttműködik nagy gazdasági projektekben. Nehéz vállalkozás – 12 bonyolult történelemmel, néha ellentétes érdekekkel rendelkező államról van szó, de ez annál inkább fontos, tekintettel az Oroszország és Kína irányából tapasztalható ostromra. Ezen a héten pedig éppen azért gyűlt össze az összes térségbeli fontos térségbeli vezető Bukarestben, hogy beindítsák az első közös projekteket és elindítsanak egy regionális befektetési alapot.
A magyar állam vezetői semmibe vették a szomszédos államok kezdeményezését, de az AEÁ-t és az Európai Bizottságot, a bukaresti esemény politikai szponzorait is. Sikerült távol maradniuk egy államfők, kormányfők, az Európai Bizottság vezetője, az amerikai energiaügyi miniszter és a német külügyminiszter által megtisztelt eseményről.
Orbán Viktor – minő véletlen – pont a bukaresti csúcstalálkozójára tette moszkvai látogatását. Orbán Moszkvából jelentette be, hogy támogatja Oroszország nagy energetikai projektjeit, pontosan azokat, melyek fenntartják a politikai szagú orosz gáztól függést. Orbán gyakorlatilag fittyet hányt az egész energiával kapcsolatos európai és amerikai politikának. De facto már két éve ezt teszi a térségbeli gázvezetékek összekapcsolásáról szóló stratégiai BRUA-projekttel, amelyet folyamatosan szabotál Oroszország érdekében.
Persze, hogy találhatott volna, de ő is, Putyin is azt akarták jelezni, hogy az EU már elvesztette a vonzerejét. Érdekes részlet: Orbánt a propagandafőnöke kísérte el Moszkvába, ami kérdéseket vet fel a kremli médiamanipulációk vörös vonalaival való jövőbeni koordinálást illetően.
Nem találhatott volna Áder János más megoldást arra, hogy Bukarestbe érjen, ha a repülőjébe tényleg belement egy budapesti kétbalkezes a budapesti repülőtéren? (Talán, ha Romániában lenne rendes autópálya, akkor elérhetett volna, de így... – a szerk.) Úgy gondolom, Magyarország olyan állam, mely képes ilyen megoldásokat találni.
Magyarország valójában azt akarja jelezni, hogy rést üt az európai arcvonalon. Az Európai Parlamentben lezajlott kemény szavazás után, mely elindította a 7. cikkely alapján történő büntetési eljárást, Orbán minden általa leadott jelzés szerint elindult az EU szétveréséhez vezető visszafordíthatatlan úton. Nem az EU-ból kilépésről van szó, mint Nagy-Britannia esetében, hanem az európai szolidaritás szétveréséről.
Az az ember, akinek a védelme alatt a magyar mogulok több milliárd eurót csalnak el az EU-s alapokból, négyszemközt köszönetet mond az európai vezetőknek, mert keményen támadják és ezzel exponenciálisan növelik odahaza a bizalmi indexét.
Ezzel a vezetéssel Magyarország elveszett Európa és az AEÁ számára. Már nem szövetséges, nem partner, nem klubtárs, hanem a Kreml által egy már legyengült testbe befecskendezett vírus.
Románia számára az a legnagyobb veszély, hogy Orbán modellje Bukaresten vagy a térségben is követőkre talál. A 7. cikkely aktiválása lesz a teszt, amikor megtudjuk majd, hogy Lengyelországon kívül lesz-e még valaki, aki az EU ellen és Magyarország mellett szavaz.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.