Fotó: a brassói polgármesteri hivatal Facebook-oldala
Zsinórvágás
papmeli
2018. szeptember 21. péntek, 16:08
Felújították a brassói Zsinór utcát, ezután perselypénzből tartanák rendben.

Egy perselyt is kihelyeznének a turisták számára a brassói Zsinór (románul Sforii, németülFadengasse) utca elején, ennek bevételéből tartanák rendben Kelet-Európa legkeskenyebb utcáját. Ezt pénteken adták át ismét a járókelőknek, miután az elmúlt hónapban felújították és modern falfestményekkel, két helyi művész, Petre Mirea şi Bogdan Muscalu alkotásaival díszítették.

És ez csak a kezdet, az önkormányzat ugyanis szabadtéri múzeumként hasznosítaná a 83 méter hosszú sikátort, melynek szélessége 111 és 135 centiméter között változik, és amely a város egyik legfőbb látványossága.

Stílszerűen zsinórba tekert próbababa mutatja az irányt.

Belépéskor plakát tájékoztatja a turistákat a szűk köztér rendeltetéséről, használatáról.

 

Az ablakok például festménykeretként szolgálnak majd, ide kerülnek a jövőbeli tárlatok darabjai.

De nemcsak a művészek kapnak teret, maguk a látogatók is itt hagyhatják a kezük nyomát.

Bár új és színes, a beavatkozással szinte teljesen elveszett az utca középkori jellege, varázsa.

Fotók: a brassói polgármesteri hivatal Facebook-oldala

Egy utca két névvel?
Hiába ennyire keskeny, két név is jutott neki: az említett Zsinór utca mellett ugyanis Cérna utcaként is emlegetik Brassó szűk sikátorát. A Wikipédia magyarázata szerint ennek az lehet az oka, hogy az utcának az évszázadok folyamán németül is több neve volt. Először 1674-ben említették még am aynyen Gäsken néven, utána lett stinkender Gang (1736), Zwerg Gässel (1805), Schnurgässchen (1873). Mai német leírásokban Fadengasse néven jelenik meg, de Schnurgässchenként is említik egyesek. Magyarul 1873-ban a Sinor utca, románul 1937-ben a Str. Sfoarei elnevezést jegyezték fel. A Cérna utca (Zwirngasse) névvel a jelenlegi Michael Weiss utca délkeleti részét is illették, ahogy ez a régi képeslap is bizonyítja.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28228
Kolozsváron ma délelőtt a törvényszék épülete elé sorakoztak fel az ügyészek, délután más városokban is követik példájukat. Egy hétig nem hoznak ítéleteket, csak sürgős esetekben.
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Ahogy a hóstátiak kertészkedtek, nem kertészkedik úgy senki. Sajnálhatják is a kolozsváriak a város egykori kertjeit, ha meglennének, frissebb és finomabb biozöldség kerülhetne az asztalukra. Ritka fotókkal mutatjuk be a Hóstát letűnt világát.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.