Dehogy mondtak le a függetlenségről a katalánok

Quim Torra elnök újabb önrendelkezési népszavazást akar, és utcára szólítja a függetlenségpártiakat.
Hirdetés

Ha valaki arra számított, hogy Katalóniában nyugodt és csendes lesz az ősz, akkor nagyot tévedett: Quim Torra katalán elnök a jövő heti katalán nemzeti ünnepen való tömeges részvételre szólított fel kedden a barcelonai nemzeti színházban mondott politikai évnyitó beszédében.

A katalán függetlenséget és a Spanyolországtól önálló köztársaság megteremtését képviselő politikus az MTI beszámolója szerint azt kérte, hogy szeptember 11-én az emberek „árasszák el” az ünnepi felvonulásnak helyt adó belvárosi sugárutat Barcelonában.

„A javaslatnak, amit teszek a katalán népnek, nagyon egyszerű a mottója: szabadság vagy szabadság”

fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy függetlenségi törekvéseikben egy lépést sem hátráltak és semmiről sem mondtak le.

Kijelentette, hogy a tavaly október 1-jei függetlenségi népszavazást – amelyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, s amelynek megrendezése rendőri erőszakba torkollott – kiindulópontnak tekintik.
Véleménye szerint az állam erőszakos fellépése eltemette az emberi jogokat és szabadságot Katalóniában, amelyek védelme érdekében mostantól folyamatos megmozdulásokra kérte az embereket egészen addig, amíg tartanak a bírósági eljárások a katalán függetlenségi politikusokkal szemben. Quim Torra hangsúlyozta: ezekben a perekben csak a felmentő ítéletet tartja elfogadhatónak, mivel egyetlen demokráciában sem lehet bűn a szavazás megrendezése.

Kitért arra is, hogy

a kialakult konfliktust a spanyol állammal egyeztetett, kötelező érvényű és nemzetközileg elismert önrendelkezési népszavazás oldaná meg.

Követendő példaként említette Skóciát és Kanadát. „Ennél kevesebbet nem fogadok el” – tette hozzá.

Lényegében elutasította Pedro Sánchez szocialista spanyol kormányfő hétfői ajánlatát, miszerint a katalán autonómia alapokmányáról (Estatut) kellene népszavazást tartani Katalóniában, ami azonban nem szólhat a függetlenségről, kizárólag az autonómia megerősítéséről.

Az elnök hozzátette: továbbra is ragaszkodik a párbeszédhez és a tárgyaláshoz a spanyol kormánnyal a katalánok önrendelkezésének elismeréséért.

Beszéde egy részét nem katalánul, hanem spanyolul mondta, és azokhoz szólt akik Spanyolország más részein szolidaritást mutattak a katalán függetlenség ügyével, akik szintén a köztársaság értékeiben hisznek.

Isabel Celaá spanyol kormányszóvivő a barcelonai rendezvényt követően rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Madridban, és úgy értékelte, hogy

Torra „saját közönségének” beszélt, nem pedig minden katalánnak.

Mint mondta, Katalóniában régóta hiányzik a párbeszéd katalánok és katalánok között, azért ennek megteremésére kérte a helyi autonóm vezetést.

Megismételte a központi kormány korábbi álláspontját, miszerint a törvényes kereteken belül készek a párbeszédre a katalán autonómia megerősítéséről.

Hirdetés

Erről a hajlandóságról még Pedro Sánchez spanyol kormányfő a Cadena SER rádiónak adott hétfői interjújában beszélt. Szerinte népszavazást kellene tartani Katalóniában a helyi autonómia alapokmányáról.

A szocialista politikus kifejtette: Spanyolország autonóm közösségei közül Katalónia az egyetlen, ahol a jelenleg érvényben lévő helyi alapokmányt nem erősítették meg népszavazáson.

Ennek oka, hogy a 2006-ban elfogadott dokumentum bizonyos részeit – például azt, amely kimondta, hogy a katalán külön nemzet Spanyolországban – a spanyol alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette.

Pedro Sánchez szerint az „anomáliának” népszavazás vethetne véget, amely azonban nem szólhat a függetlenségről, kizárólag az autonómia megerősítéséről.

„Nem a függetlenség forog kockán, hanem az együttélés” – értékelte a politikus az autonóm közösségben kialakult helyzetet, hangsúlyozva, hogy a függetlenséget támogató katalán kormánynak Katalónia „másik felével” kell párbeszédet indítania.

Nem mindenki békülékeny ugyanakkor Madridban:

Francisco Fernández Marugán spanyol ombudsman kifogását fogalmazta meg a katalán középületeken elhelyezett függetlenségi szimbólumok miatt.

„A plurális társadalmakra jellemző ideológiai semlegesség elve összeegyeztethetetlen egy ideológia szimbólumainak jelenlétével a középületeken” – olvasható állásfoglalásában.

Francisco Fernández Marugán szerint ezen elvnek kell meghatároznia minden „szabad, nyitott, demokratikus és toleráns társadalmat”, ezért tiszteletben tartására szólított fel.

Kitért arra, hogy augusztus elején már a katalán kormány egészségügyi tanácsosának figyelmét is felhívta minderre, miután állampolgári panaszt kapott egy barcelonai kórház homlokzatára kitűzött sárga szalagok miatt.

Ezek a szalagok jelképezik a katalán függetlenségi vezetőkkel szembeni bírósági eljárások, korlátozó intézkedések elleni tiltakozást.
 

Hirdetés