Mikor és ki annektálta Erdélyt? Parázs vita egy dokumentumfilmről

" target="_blank">itt - szerk. megj.)

„1867-ben volt annektálás, nem 1918-ban”

„Az alapvető tévedés, amiből kiindulnak, az az, hogy a filmben azt állítják, az egész Nagy Egyesülés a Román Királyság akarata volt. Valójában abból a vitathatatlan igazságból kell kiindulni, hogy az erdélyi románok is akarták ezt. Arra helyezték a hangsúlyt, amit ők Erdély Románia általi »annektálásának« neveznek, semmiképpen sem az összes román akaratára. Ráadásul semmit sem mondanak Erdély igazi annektálásáról, az 1867-esről, amikor a tartományt Magyarország részévé tették. Akkor volt szó annektálásról, nem 1918-ban”, mondja a történész.

Vasile Lechinţan azt is bírálta, ahogy az alkotók az első világháború időszakát bemutatták, a magyar lakosságnak a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása utáni menekülésére helyezve a hangsúlyt.

„Nagyon szenvedélyesen mutatják be a magyar lakosság elmenekülését 1916-ban, a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása után. Történész vagyok és nem tagadom, hogy sok sajnálatos dolog is történt. Ezek egy részét én is megtaláltam a korabeli iratokban, nem lehet letagadni azokat. Persze, hogy sajnálatos az, ami akkor történt, mint ahogy minden alkalommal sajnálatos, ha a civil lakosságnak menekülnie kell. De csak egyoldalúan mutatják be, vagyis egyetlen pillanatig sem említik meg, hogy nagyon sok erdélyi román pontosan ugyanezt tette a dualista Magyarország idején, amikor Moldvába vagy Havasalföldre kellett menekülniük. Vagy másképp mondva, maga Erdély is a menekülések színtere volt a magyar megszállás időszakában”, mondta még Lechinţan.

„Nevetségessé tették a gyulafehérvári nagygyűlést”

Ezen kívül a kutató azt állítja, hogy az alkotók eltorzítva mutatnak be mindent, ami a gyulafehérvári nagygyűléssel kapcsolatos.

„Némiképpen a gyulafehérvári nagygyűlést is nevetségessé teszik, abban az értelemben, hogy azt mondják, nem lehet tudni, hogy ott az összes erdélyi román óhaját képviselték-e. Teljesen hamis. Bizonyosan tudni lehet, hogy Gyulafehérváron képviselve voltak az erdélyi románok érdekei és óhajai. Aztán azt is mondják, hogy Gyulafehérváron állítólag etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiát ígértek a magyaroknak. Valójában közigazgatási autonómiát ígértek nekik, ezt pedig be is tartották.”

Lucian Nastasă-Kovács akadémikus: „A film helyesen tükrözi a valóságot”

De olyan román történészek is vannak, akik úgy vélik, hogy az RMDSZ által készített dokumentumfilm helyesen tükrözi a valóságot. Lucian Nastasă-Kovács akadémikus, akit a dokumentumfilm alkotói megkérdeztek, azt állítja, hogy helyesen mutatták be a magyarok történelmének egy részét.

„Nem használnak sértő szavakat a románokkal szemben és azt sem állítják, hogy ők, a magyarok lettek volna itt az urak. Elismerik, hogy kisebbségben voltak Erdélyben, tiszteletben tartják az igazságot. A nyilatkozataimat pedig helyesen mutatták be, még akkor is, ha bizonyos helyeken »megvágták«. Személy szerint elmondhatom, hogy a dokumentumfilm jól sikerült és helyesen tükrözi mindazt, ami azokban az években történt”, mondja Nastasă-Kovács.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Doktorképzőjén tanító Lucian Nastasă-Kovács úgy gondolja, hogy a román, a magyar és a szász történészeknek a Nagy Egyesülés Centenáriuma alkalmából össze kellene ülniük és tárgyilagosan be kellene mutatniuk a történelmet.

„Persze, a mítoszok a történelem részét képezik, egy részük szép is, de ennyi. Nekünk most egy mítosztalanított történelemre van szükségünk, amely úgy mutatja be a tényeket, ahogy történtek, nem úgy, ahogy azokat a nemzeti-kommunista történetírás ábrázolta. Csak akkor tudjuk majd kijavítani, amit még ki lehet javítani, ha szembenézünk azzal, ami rossz volt a történelmünkben”, mondta még Nastasă-Kovács történész.