Van olyan kolozsvári román történész, akinél a Magyarok Romániában – száz év történelem kiverte a biztosítékot.
Vasile Lechinţan egyetemi professzor ellentmond az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában program keretében megvalósított történelmi dokumentumfilm alkotóinak, amelyben a magyar közösség életét mutatják be hazánkban, a Nagy Egyesülés után. A kolozsvári történész szerint a film alkotói hibáznak, amikor azt próbálják elhitetni, hogy az egyesülés aktusa elsősorban az Ókirályság (Regát) akarata volt.
Vasile Lechinţan a kolozsvári Román Levéltárban kutató és e minőségében számos kötetet és cikket tanulmányozott és közölt Erdély történelméről. (Lechinţan egyébként nem először megy neki „magyar ügyeknek”, példák itt és itt – szerk. megj.)
Lechinţan az RMDSZ által az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában program keretében készített dokumentumfilm egyik epizódját elemezte (a Magyarok Romániában – száz év történelem sorozat első két részéről van szó), és úgy véli, a film alkotói nem mutatják be tárgyilagosan a Nagy Egyesülés előtti időszak és az eseményt követő évek történelmi valóságát. (A dokfilm két része megtekinthető
" target="_blank">itt - szerk. megj.)
„Az alapvető tévedés, amiből kiindulnak, az az, hogy a filmben azt állítják, az egész Nagy Egyesülés a Román Királyság akarata volt. Valójában abból a vitathatatlan igazságból kell kiindulni, hogy az erdélyi románok is akarták ezt. Arra helyezték a hangsúlyt, amit ők Erdély Románia általi »annektálásának« neveznek, semmiképpen sem az összes román akaratára. Ráadásul semmit sem mondanak Erdély igazi annektálásáról, az 1867-esről, amikor a tartományt Magyarország részévé tették. Akkor volt szó annektálásról, nem 1918-ban”, mondja a történész.
Vasile Lechinţan azt is bírálta, ahogy az alkotók az első világháború időszakát bemutatták, a magyar lakosságnak a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása utáni menekülésére helyezve a hangsúlyt.
„Nagyon szenvedélyesen mutatják be a magyar lakosság elmenekülését 1916-ban, a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása után. Történész vagyok és nem tagadom, hogy sok sajnálatos dolog is történt. Ezek egy részét én is megtaláltam a korabeli iratokban, nem lehet letagadni azokat. Persze, hogy sajnálatos az, ami akkor történt, mint ahogy minden alkalommal sajnálatos, ha a civil lakosságnak menekülnie kell. De csak egyoldalúan mutatják be, vagyis egyetlen pillanatig sem említik meg, hogy nagyon sok erdélyi román pontosan ugyanezt tette a dualista Magyarország idején, amikor Moldvába vagy Havasalföldre kellett menekülniük. Vagy másképp mondva, maga Erdély is a menekülések színtere volt a magyar megszállás időszakában”, mondta még Lechinţan.
Ezen kívül a kutató azt állítja, hogy az alkotók eltorzítva mutatnak be mindent, ami a gyulafehérvári nagygyűléssel kapcsolatos.
„Némiképpen a gyulafehérvári nagygyűlést is nevetségessé teszik, abban az értelemben, hogy azt mondják, nem lehet tudni, hogy ott az összes erdélyi román óhaját képviselték-e. Teljesen hamis. Bizonyosan tudni lehet, hogy Gyulafehérváron képviselve voltak az erdélyi románok érdekei és óhajai. Aztán azt is mondják, hogy Gyulafehérváron állítólag etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiát ígértek a magyaroknak. Valójában közigazgatási autonómiát ígértek nekik, ezt pedig be is tartották.”
De olyan román történészek is vannak, akik úgy vélik, hogy az RMDSZ által készített dokumentumfilm helyesen tükrözi a valóságot. Lucian Nastasă-Kovács akadémikus, akit a dokumentumfilm alkotói megkérdeztek, azt állítja, hogy helyesen mutatták be a magyarok történelmének egy részét.
„Nem használnak sértő szavakat a románokkal szemben és azt sem állítják, hogy ők, a magyarok lettek volna itt az urak. Elismerik, hogy kisebbségben voltak Erdélyben, tiszteletben tartják az igazságot. A nyilatkozataimat pedig helyesen mutatták be, még akkor is, ha bizonyos helyeken »megvágták«. Személy szerint elmondhatom, hogy a dokumentumfilm jól sikerült és helyesen tükrözi mindazt, ami azokban az években történt”, mondja Nastasă-Kovács.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Doktorképzőjén tanító Lucian Nastasă-Kovács úgy gondolja, hogy a román, a magyar és a szász történészeknek a Nagy Egyesülés Centenáriuma alkalmából össze kellene ülniük és tárgyilagosan be kellene mutatniuk a történelmet.
„Persze, a mítoszok a történelem részét képezik, egy részük szép is, de ennyi. Nekünk most egy mítosztalanított történelemre van szükségünk, amely úgy mutatja be a tényeket, ahogy történtek, nem úgy, ahogy azokat a nemzeti-kommunista történetírás ábrázolta. Csak akkor tudjuk majd kijavítani, amit még ki lehet javítani, ha szembenézünk azzal, ami rossz volt a történelmünkben”, mondta még Nastasă-Kovács történész.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.