// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Mikor és ki annektálta Erdélyt? Parázs vita egy dokumentumfilmről

// HIRDETÉS

Van olyan kolozsvári román történész, akinél a Magyarok Romániában – száz év történelem kiverte a biztosítékot.

Vasile Lechinţan egyetemi professzor ellentmond az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában program keretében megvalósított történelmi dokumentumfilm alkotóinak, amelyben a magyar közösség életét mutatják be hazánkban, a Nagy Egyesülés után. A kolozsvári történész szerint a film alkotói hibáznak, amikor azt próbálják elhitetni, hogy az egyesülés aktusa elsősorban az Ókirályság (Regát) akarata volt.

Vasile Lechinţan a kolozsvári Román Levéltárban kutató és e minőségében számos kötetet és cikket tanulmányozott és közölt Erdély történelméről. (Lechinţan egyébként nem először megy neki „magyar ügyeknek”, példák itt és itt – szerk. megj.)

Lechinţan az RMDSZ által az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában program keretében készített dokumentumfilm egyik epizódját elemezte (a Magyarok Romániában – száz év történelem sorozat első két részéről van szó), és úgy véli, a film alkotói nem mutatják be tárgyilagosan a Nagy Egyesülés előtti időszak és az eseményt követő évek történelmi valóságát. (A dokfilm két része megtekinthető

" target="_blank">itt és

" target="_blank">itt - szerk. megj.)

 

„1867-ben volt annektálás, nem 1918-ban”

„Az alapvető tévedés, amiből kiindulnak, az az, hogy a filmben azt állítják, az egész Nagy Egyesülés a Román Királyság akarata volt. Valójában abból a vitathatatlan igazságból kell kiindulni, hogy az erdélyi románok is akarták ezt. Arra helyezték a hangsúlyt, amit ők Erdély Románia általi »annektálásának« neveznek, semmiképpen sem az összes román akaratára. Ráadásul semmit sem mondanak Erdély igazi annektálásáról, az 1867-esről, amikor a tartományt Magyarország részévé tették. Akkor volt szó annektálásról, nem 1918-ban”, mondja a történész.

Vasile Lechinţan azt is bírálta, ahogy az alkotók az első világháború időszakát bemutatták, a magyar lakosságnak a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása utáni menekülésére helyezve a hangsúlyt.

„Nagyon szenvedélyesen mutatják be a magyar lakosság elmenekülését 1916-ban, a román hadsereg Erdélybe történt bevonulása után. Történész vagyok és nem tagadom, hogy sok sajnálatos dolog is történt. Ezek egy részét én is megtaláltam a korabeli iratokban, nem lehet letagadni azokat. Persze, hogy sajnálatos az, ami akkor történt, mint ahogy minden alkalommal sajnálatos, ha a civil lakosságnak menekülnie kell. De csak egyoldalúan mutatják be, vagyis egyetlen pillanatig sem említik meg, hogy nagyon sok erdélyi román pontosan ugyanezt tette a dualista Magyarország idején, amikor Moldvába vagy Havasalföldre kellett menekülniük. Vagy másképp mondva, maga Erdély is a menekülések színtere volt a magyar megszállás időszakában”, mondta még Lechinţan.

 

„Nevetségessé tették a gyulafehérvári nagygyűlést”

Ezen kívül a kutató azt állítja, hogy az alkotók eltorzítva mutatnak be mindent, ami a gyulafehérvári nagygyűléssel kapcsolatos.

„Némiképpen a gyulafehérvári nagygyűlést is nevetségessé teszik, abban az értelemben, hogy azt mondják, nem lehet tudni, hogy ott az összes erdélyi román óhaját képviselték-e. Teljesen hamis. Bizonyosan tudni lehet, hogy Gyulafehérváron képviselve voltak az erdélyi románok érdekei és óhajai. Aztán azt is mondják, hogy Gyulafehérváron állítólag etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiát ígértek a magyaroknak. Valójában közigazgatási autonómiát ígértek nekik, ezt pedig be is tartották.”

 

Lucian Nastasă-Kovács akadémikus: „A film helyesen tükrözi a valóságot”

De olyan román történészek is vannak, akik úgy vélik, hogy az RMDSZ által készített dokumentumfilm helyesen tükrözi a valóságot. Lucian Nastasă-Kovács akadémikus, akit a dokumentumfilm alkotói megkérdeztek, azt állítja, hogy helyesen mutatták be a magyarok történelmének egy részét.

„Nem használnak sértő szavakat a románokkal szemben és azt sem állítják, hogy ők, a magyarok lettek volna itt az urak. Elismerik, hogy kisebbségben voltak Erdélyben, tiszteletben tartják az igazságot. A nyilatkozataimat pedig helyesen mutatták be, még akkor is, ha bizonyos helyeken »megvágták«. Személy szerint elmondhatom, hogy a dokumentumfilm jól sikerült és helyesen tükrözi mindazt, ami azokban az években történt”, mondja Nastasă-Kovács.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Doktorképzőjén tanító Lucian Nastasă-Kovács úgy gondolja, hogy a román, a magyar és a szász történészeknek a Nagy Egyesülés Centenáriuma alkalmából össze kellene ülniük és tárgyilagosan be kellene mutatniuk a történelmet.

„Persze, a mítoszok a történelem részét képezik, egy részük szép is, de ennyi. Nekünk most egy mítosztalanított történelemre van szükségünk, amely úgy mutatja be a tényeket, ahogy történtek, nem úgy, ahogy azokat a nemzeti-kommunista történetírás ábrázolta. Csak akkor tudjuk majd kijavítani, amit még ki lehet javítani, ha szembenézünk azzal, ami rossz volt a történelmünkben”, mondta még Nastasă-Kovács történész.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS