Ha elnézzük a két politikust, el is hisszük a szerzőnek, hogy ha Románia így folytatja, biztos megszállás alá kerül.
Orbán Viktor kormányfőnek jó néhány éve szokásává vált Tusnádfürdőre jönni, hogy Magyarország Európán belüli szerepéről, az Európai Unió jövőjéről, a hazája és szomszédai közötti kapcsolatokról, illetve arról beszéljen, hogy milyennek látja a nemzeti határokon kívüli magyar közösségek helyzetét, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó utalásokkal és cselekvési irányokkal.
A magyar vezető Tusnádfürdőn hirdette meg 2014-ben az illiberális demokrácia koncepcióját, most,
a legkényesebb témákban, mint amilyen a migráció, a kapcsolatok Oroszországgal, az illiberális és a keresztény demokrácia, Európa jobbra sodródása, a következő európai választások, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, a Közel-Kelet és nem utolsó sorban a Kárpát-medence és Közép-Európa Orbán Viktor saját elképzelése szerinti újjáépítése. Milyennek látja a budapesti kormányfő a 2030-as Magyarországot?
Az Európai Unió első öt országa között az élet- és munkakörülményeket illetően. Az EU első öt országa között a versenyképesség tekintetében. Olyan országnak, ahol megállították a demográfiai hanyatlást. A határain túlra nyúló kapcsolatokkal rendelkező országnak a szállítási és energetikai hálózatok terén. Orbán Viktor egy saját választói előtt álló politikai vezetőként beszélt, akiknek meg is köszönte a tavalyi szavazatokat és arra biztatta őket, hogy a jövő évi európai parlamenti választáson is szavazzanak hasonlóképpen.
Egy nappal a magyar kormányfő beszéde után a román kormányfőtől, Viorica Dăncilától egy közleményt kaptunk a nemzeti himnusz napjának megünnepléséről, melyben a kormány vezetője összekeverte a Szabadság mezejét Horea mezejével, vagyis az 1848-as Balázsfalvát az 1918-as Gyulafehérvárral.
Magyarország kormányfője az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában szlogenjét dicsérve beszél a Centenáriumról Romániában, miközben Románia kormányfőjének a legkisebb fogalma sincs a nemzeti történelemről és összekeveri a nagy eseményeket, melyeken az erdélyi románok az egyesülést kérték az Országgal.
A magyar kormányfő Közép-Európa vezetőjeként mutatkozott be Tusnádfürdőn, melynek nevében beszélt is. Nem korlátozódott csak a Kárpát-medencére, hanem az egész Közép-Európával és azzal a jövővel foglalkozott, melyet vezetése inspirálna.
Az ország fejlesztése, az autópályákkal és nagysebességű vasúttal való összekötése, a jelenlegi és jövőbeni energetikai források felhasználása, a világunk egyre bonyolultabb kérdéseire adandó válaszok, mindezek teljes mértékben hiányoznak a bukaresti hivatalosságok diskurzusából.
Ezzel szemben az egész rendőrséget mozgósítjuk az „MPSD” rendszámtáblák nagy gondjának megoldására! Ezért a tettért vették fel a fizetésüket egész részlegek a rendőrségen. És a győzelem nem váratott magára. A táblákat elkobozták és a tulajdonos ellen bűnvádi nyomozás indult. (Időközben fordult a kocka: az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken hivatalos közleményt bocsátott ki, melyben beismerte, hogy tévesen értelmezte a rendszámtáblák használatára vonatkozó nemzetközi egyezményt, és az ügyészségi eljárás lezárását is javasolta – a szerk.)
Ha így folytatjuk, akkor nemcsak a Centenáriumot oldottuk meg, de biztosan megszállás alá kerülünk a következő száz évre is. Addig is csak remélni tudjuk, hogy Viorica Dăncilă megtudja, mi a különbség Balázsfalva és Gyulafehérvár, 1848 és 1918, a makedónok és a macedónok (itt aromán értelemben – a szerk.), Pristina és Skopje között és általában véve talán megtudja, mit keres ő Románia történelmében. Miközben Orbán Viktor nagyon is tudja, hogy mit keres a romániai választási kampányai során és ezt hangosan ki is mondja, mert nem kell attól tartania, hogy bármilyen választ kapna erre a bukaresti vezetőktől!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.