// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

Két kormányfő Romániában: Orbán Viktor és Viorica Dăncilă

// HIRDETÉS

Ha elnézzük a két politikust, el is hisszük a szerzőnek, hogy ha Románia így folytatja, biztos megszállás alá kerül.

Orbán Viktor kormányfőnek jó néhány éve szokásává vált Tusnádfürdőre jönni, hogy Magyarország Európán belüli szerepéről, az Európai Unió jövőjéről, a hazája és szomszédai közötti kapcsolatokról, illetve arról beszéljen, hogy milyennek látja a nemzeti határokon kívüli magyar közösségek helyzetét, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó utalásokkal és cselekvési irányokkal.

A magyar vezető Tusnádfürdőn hirdette meg 2014-ben az illiberális demokrácia koncepcióját, most,

2018-ban pedig egy nagyszabású beszéd elmondására használta fel a lehetőséget, melyben meghatározta a következő évekre vonatkozó politikáit

a legkényesebb témákban, mint amilyen a migráció, a kapcsolatok Oroszországgal, az illiberális és a keresztény demokrácia, Európa jobbra sodródása, a következő európai választások, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, a Közel-Kelet és nem utolsó sorban a Kárpát-medence és Közép-Európa Orbán Viktor saját elképzelése szerinti újjáépítése. Milyennek látja a budapesti kormányfő a 2030-as Magyarországot?

Az Európai Unió első öt országa között az élet- és munkakörülményeket illetően. Az EU első öt országa között a versenyképesség tekintetében. Olyan országnak, ahol megállították a demográfiai hanyatlást. A határain túlra nyúló kapcsolatokkal rendelkező országnak a szállítási és energetikai hálózatok terén. Orbán Viktor egy saját választói előtt álló politikai vezetőként beszélt, akiknek meg is köszönte a tavalyi szavazatokat és arra biztatta őket, hogy a jövő évi európai parlamenti választáson is szavazzanak hasonlóképpen.

Egy nappal a magyar kormányfő beszéde után a román kormányfőtől, Viorica Dăncilától egy közleményt kaptunk a nemzeti himnusz napjának megünnepléséről, melyben a kormány vezetője összekeverte a Szabadság mezejét Horea mezejével, vagyis az 1848-as Balázsfalvát az 1918-as Gyulafehérvárral.

Ez a különbség!

Magyarország kormányfője az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában szlogenjét dicsérve beszél a Centenáriumról Romániában, miközben Románia kormányfőjének a legkisebb fogalma sincs a nemzeti történelemről és összekeveri a nagy eseményeket, melyeken az erdélyi románok az egyesülést kérték az Országgal.

A magyar kormányfő Közép-Európa vezetőjeként mutatkozott be Tusnádfürdőn, melynek nevében beszélt is. Nem korlátozódott csak a Kárpát-medencére, hanem az egész Közép-Európával és azzal a jövővel foglalkozott, melyet vezetése inspirálna.

Mit kínál Románia a saját polgárainak a Centenárium Évében? Semmit!

Az ország fejlesztése, az autópályákkal és nagysebességű vasúttal való összekötése, a jelenlegi és jövőbeni energetikai források felhasználása, a világunk egyre bonyolultabb kérdéseire adandó válaszok, mindezek teljes mértékben hiányoznak a bukaresti hivatalosságok diskurzusából.

Ezzel szemben az egész rendőrséget mozgósítjuk az „MPSD” rendszámtáblák nagy gondjának megoldására! Ezért a tettért vették fel a fizetésüket egész részlegek a rendőrségen. És a győzelem nem váratott magára. A táblákat elkobozták és a tulajdonos ellen bűnvádi nyomozás indult. (Időközben fordult a kocka: az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken hivatalos közleményt bocsátott ki, melyben beismerte, hogy tévesen értelmezte a rendszámtáblák használatára vonatkozó nemzetközi egyezményt, és az ügyészségi eljárás lezárását is javasolta – a szerk.)

Ez igen, vízió, ez igen eredmény az állam részéről a Centenárium alkalmából!

Ha így folytatjuk, akkor nemcsak a Centenáriumot oldottuk meg, de biztosan megszállás alá kerülünk a következő száz évre is. Addig is csak remélni tudjuk, hogy Viorica Dăncilă megtudja, mi a különbség Balázsfalva és Gyulafehérvár, 1848 és 1918, a makedónok és a macedónok (itt aromán értelemben – a szerk.), Pristina és Skopje között és általában véve talán megtudja, mit keres ő Románia történelmében. Miközben Orbán Viktor nagyon is tudja, hogy mit keres a romániai választási kampányai során és ezt hangosan ki is mondja, mert nem kell attól tartania, hogy bármilyen választ kapna erre a bukaresti vezetőktől!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS