// 2024. november 26., kedd // Virág
Erdély

Két kormányfő Romániában: Orbán Viktor és Viorica Dăncilă

// HIRDETÉS

Ha elnézzük a két politikust, el is hisszük a szerzőnek, hogy ha Románia így folytatja, biztos megszállás alá kerül.

Orbán Viktor kormányfőnek jó néhány éve szokásává vált Tusnádfürdőre jönni, hogy Magyarország Európán belüli szerepéről, az Európai Unió jövőjéről, a hazája és szomszédai közötti kapcsolatokról, illetve arról beszéljen, hogy milyennek látja a nemzeti határokon kívüli magyar közösségek helyzetét, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó utalásokkal és cselekvési irányokkal.

A magyar vezető Tusnádfürdőn hirdette meg 2014-ben az illiberális demokrácia koncepcióját, most,

2018-ban pedig egy nagyszabású beszéd elmondására használta fel a lehetőséget, melyben meghatározta a következő évekre vonatkozó politikáit

a legkényesebb témákban, mint amilyen a migráció, a kapcsolatok Oroszországgal, az illiberális és a keresztény demokrácia, Európa jobbra sodródása, a következő európai választások, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, a Közel-Kelet és nem utolsó sorban a Kárpát-medence és Közép-Európa Orbán Viktor saját elképzelése szerinti újjáépítése. Milyennek látja a budapesti kormányfő a 2030-as Magyarországot?

Az Európai Unió első öt országa között az élet- és munkakörülményeket illetően. Az EU első öt országa között a versenyképesség tekintetében. Olyan országnak, ahol megállították a demográfiai hanyatlást. A határain túlra nyúló kapcsolatokkal rendelkező országnak a szállítási és energetikai hálózatok terén. Orbán Viktor egy saját választói előtt álló politikai vezetőként beszélt, akiknek meg is köszönte a tavalyi szavazatokat és arra biztatta őket, hogy a jövő évi európai parlamenti választáson is szavazzanak hasonlóképpen.

Egy nappal a magyar kormányfő beszéde után a román kormányfőtől, Viorica Dăncilától egy közleményt kaptunk a nemzeti himnusz napjának megünnepléséről, melyben a kormány vezetője összekeverte a Szabadság mezejét Horea mezejével, vagyis az 1848-as Balázsfalvát az 1918-as Gyulafehérvárral.

Ez a különbség!

Magyarország kormányfője az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában szlogenjét dicsérve beszél a Centenáriumról Romániában, miközben Románia kormányfőjének a legkisebb fogalma sincs a nemzeti történelemről és összekeveri a nagy eseményeket, melyeken az erdélyi románok az egyesülést kérték az Országgal.

A magyar kormányfő Közép-Európa vezetőjeként mutatkozott be Tusnádfürdőn, melynek nevében beszélt is. Nem korlátozódott csak a Kárpát-medencére, hanem az egész Közép-Európával és azzal a jövővel foglalkozott, melyet vezetése inspirálna.

Mit kínál Románia a saját polgárainak a Centenárium Évében? Semmit!

Az ország fejlesztése, az autópályákkal és nagysebességű vasúttal való összekötése, a jelenlegi és jövőbeni energetikai források felhasználása, a világunk egyre bonyolultabb kérdéseire adandó válaszok, mindezek teljes mértékben hiányoznak a bukaresti hivatalosságok diskurzusából.

Ezzel szemben az egész rendőrséget mozgósítjuk az „MPSD” rendszámtáblák nagy gondjának megoldására! Ezért a tettért vették fel a fizetésüket egész részlegek a rendőrségen. És a győzelem nem váratott magára. A táblákat elkobozták és a tulajdonos ellen bűnvádi nyomozás indult. (Időközben fordult a kocka: az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken hivatalos közleményt bocsátott ki, melyben beismerte, hogy tévesen értelmezte a rendszámtáblák használatára vonatkozó nemzetközi egyezményt, és az ügyészségi eljárás lezárását is javasolta – a szerk.)

Ez igen, vízió, ez igen eredmény az állam részéről a Centenárium alkalmából!

Ha így folytatjuk, akkor nemcsak a Centenáriumot oldottuk meg, de biztosan megszállás alá kerülünk a következő száz évre is. Addig is csak remélni tudjuk, hogy Viorica Dăncilă megtudja, mi a különbség Balázsfalva és Gyulafehérvár, 1848 és 1918, a makedónok és a macedónok (itt aromán értelemben – a szerk.), Pristina és Skopje között és általában véve talán megtudja, mit keres ő Románia történelmében. Miközben Orbán Viktor nagyon is tudja, hogy mit keres a romániai választási kampányai során és ezt hangosan ki is mondja, mert nem kell attól tartania, hogy bármilyen választ kapna erre a bukaresti vezetőktől!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS