// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Saját műtétjére gyűjt a Fájdallam szerzője

// HIRDETÉS

Aczél Dóra ismét pénzt gyűjt, ismét jótékony célra, de most saját magának. Újabb költséges bécsi műtétre.

Vonaton láttam először, Kolozsvár és Nagyvárad között, kisgyerekkel az egészséges karján, számítógéppel, könyvhalmazzal, papírkupaccal maga körül. Azt a két-három órát is kihasználta, amíg a szerelvény átdöcög a Királyhágó alatt, tanult vagy dolgozott, miközben gyerekére vigyázott. Csodáltam, ahogy le tudja mindezt menedzselni, hiszen látszott, hogy félkarját csak részben használhatja.

Aczél Dórát sokan csodálják, sok embert megfogott őszinte, megrázó írásaival, melyekben betegségének történetéről számolt be napról-napra, lépésről lépésre. Kötetben a Koinónia kiadónál jelentek meg Fájdallam címmel, az első kiadás elfogyott, az újranyomást várják. Jelenleg a Nőileg magazinban publikál hasonlóan személyes hangvételű, őszinte jegyzeteket. És miközben az elmúlt években számos közösségi, jótékony célra kalapozott pénzt, a napokban újabb gyűjtést indított:

ezúttal magának gyűjt, újabb műtétjére.

2000-ben protézissel pótolták a bal felkarcsontját, amit rosszindulatú daganat miatt (osteosarcoma) kellett eltávolítani. A műtétet Bécsben, az Allgemeines Krankenhausban (AKH) végezte el Kotz professzor. 2017 márciusában részleges protéziscserét hajtottak végre rajta, de azóta a protézis folyamatos gyulladás alatt van, több mint egy éve állandó antibiotikum-kezelés alatt áll. A romániai és magyarországi orvosok

a teljes vagy részleges amputációt látják az egyedüli megoldásnak,

a korábbi műtétet végző Kotz professzor szerint ellenben másként is orvosolható a baj. „Se részleges amputációról nem beszél, se teljesről. Véleménye szerint fertőtlenítést kell eszközölni, illetve a bőr és az izmok plasztikáját, hogy védjen a fertőzésektől. Ha a protézist nem bírja a szervezetem, akkor saját lábszárcsontot kapok, de amputáció akkor sincs. Ez meggyőzött engem” - írja blogján Aczél Dóra.

Az újabb bécsi műtét előrevetített költsége 28.000 euró, Dóra ennek az előteremtéséhez várja a támogatásokat. Aki adakozni szeretne, kattintson ide.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS