Iohannisnak nem tetszik az etnikai arányok megváltoztatását tiltó törvénytervezet

Ahelyett, hogy kihirdette volna a jogszabályt, alkotmányossági óvást emelt az államfő ama törvénytervezet ellen, amely meggátolná, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.

Nem tetszett az RMDSZ javaslata

Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as, úgynevezett „megyésítési" törvény módosítását egyebek mellett azért kezdeményezték a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket.

A törvénymódosításba Cseke Attilának, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos (felosztással, összeolvasztással vagy más módon) úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze.

Klaus aggódik, hogy összezavarodunk 

Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást Klaus Iohannis, arra hivatkozva, hogy a szuverenitás és helyi önrendelkezés alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy – a gazdasági, társadalmi, kulturális, vagy környezeti szempontok alapján – népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról.

Az államfő úgy értékelte, a megyék és települések közigazgatási határainak módosításáról egyébként is a 2001-ben hozott helyi közigazgatási törvény rendelkezik, ezért zavart okozna, ha egy másik jogszabályba is erre vonatkozó előírások kerülnének.

Iohannist egyébként akkor sem értettük, amikor visszadobta a kisebbségi oktatási intézmények alapítását szabályozó oktatási törvényt.