// 2026. november 10., kedd // Réka
Diaspora Sentiment

Százhetvennel száguldott a kórházba egy férfi a kutyaharapást szenvedett apjával, majd jogosítvány nélkül maradt – hírmix

// HIRDETÉS

A Nagy-Britanniában élő románok csaknem fele több mint 3000 eurót keres havonta. Aranysakál támadt egy nőre az utcán.

Százhetvennel száguldott a kórházba a rendőrök által kísért férfi a kutyaharapást szenvedett apjával, majd jogosítvány nélkül maradt

Nem mindennapi eset történt vasárnap a DN2-es főúton, Buzău megyében, ahol a rendőrök 172 km/órás sebességgel mértek be egy személyautót Poșta Câlnău közelében. A megállított sofőr elmondta, hogy amúgy nem sebességmániást, hanem a sürgősségire rohan, mivel a mellette ülő, súlyosan vérző édesapját súlyos kutyatámadás érte.

A járőrök azonnal felismerték a helyzet súlyosságát, ezért szirénázva, megkülönböztető jelzéssel kísérték el az autót a Buzău megyei sürgősségi kórházig, ahol az orvosok azonnal átvették a sérültet. Miután az egészségügyi vészhelyzet elhárult, a rendőrök a hatályos közlekedési jogszabályoknak megfelelően jártak el.

// HIRDETÉS

Mivel a gépkocsivezető több mint 70 km-rel lépte túl a megengedett sebességhatárt, a hatóságok azonnali hatállyal, a vezetői engedélyt helyettesítő igazolás nélkül, 120 napra felfüggesztették a járművezetési jogosultságát. Így a férfi a következő négy hónapban nem ülhet volán mögé.

A sofőr emellett pénzbírságot is kapott. A negyedik szankciókategóriába tartozó szabálysértés 9 és 20 közötti büntetőpont kiszabását vonja maga után. Mivel 2026. július 1-jétől egy büntetőpont értéke 216,25 lej, a törvényben előírt bírság összege 1946 és 4325 lej között mozog.

A Buzău Megyei Rendőr-főkapitányság hangsúlyozta, hogy a járőrök helyesen jártak el, amikor segítettek a sérült mielőbbi kórházba juttatásában, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségügyi vészhelyzet sem indokolja a szélsőséges kockázatvállalást a közutakon.

A hatóságok azt javasolják a lakosságnak, hogy amennyiben valakinek az állapota azonnali orvosi beavatkozást igényel, a saját és mások testi épségének veszélyeztetése helyett tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot.

Már nem számít olcsó munkaerőnek a román diaszpóra

Radikálisan megváltozott a külföldön élő románok gazdasági profilja az elmúlt két évtizedben, és a korábban olcsó munkaerőként számon tartott román diaszpórából már egyre többen töltenek be vezető tisztségeket, működtetnek saját vállalkozást és bírnak kiemelkedő vásárlóerővel.

Az MKOR Consulting kétezer fős mintán végzett, Diaspora Sentiment 2026 elnevezésű kutatása szerint Nagy-Britannia toronymagasan vezeti a mezőnyt a fizetések és a vezetői pozíciók terén, miközben a Romániából kivándoroltak döntő többsége a magasabb életminőség és a működő állami intézményrendszer miatt már nem tervezi a hazatérést.

A felmérés adatai szerint a külföldön élő románok 44 százaléka alkalmazottként dolgozik, 23 százalékuk viszont már menedzseri pozíciót tölt be vagy saját vállalkozást vezet. Az átlagéletkor 42,6 év, a diaszpóra tagjai pedig átlagosan csaknem 14 éve élnek külföldön. A Nagy-Britanniában élő románoknak már 29 százaléka tölt be vezető tisztséget vagy irányítja saját cégét, míg 46 százalékuk havi nettó kereslete meghaladja a 3000 eurót.

„Az adataink végleg lezárják az olcsó munkaerőről szóló vitát. Egy érett, intézményesen beilleszkedett diaszpóráról beszélünk, amely valódi vásárlóerővel rendelkező fogyasztói és befektetői réteg”

– nyilatkozta az Adevărulnak Cori Cimpoca, az MKOR Consulting alapítója. A kutató szerint minél sikeresebb valaki szakmailag külföldön, annál nagyobb áldozattal járna a hazatérés, hiszen a visszaköltözéssel a magas jövedelemről, a döntéshozói pozícióról és egy jól működő állami szolgáltatási rendszerről kellene lemondania.

A kutatásból az is kiderült, hogy a külföldi letelepedés nem jelenti a Romániával való kapcsolatok megszakadását. A válaszadók 61 százaléka már fektetett be pénzt Romániában, főként ingatlanokba, de sok pénzt költenek családtámogatásra is, annak ellenére, hogy 70 százalékuk teljesen kizárja a hazaköltözést a következő 12 hónapban.

A tanulmány szerint a diaszpóra nem egységes, országonként eltérő integrációs modellek rajzolódnak ki. Nagy-Britanniában a legmagasabb a szakmai integráció és legkisebb hazatérési hajlandóság, míg a Németországban élő románok fektetnek be a legkövetkezetesebben Romániában, és továbbra is jelentős anyagi segítséget nyújtanak az otthon maradt családtagoknak.

Az olaszországi románok számára a hazatérés egyik legfőbb akadálya a romániai egészségügyi rendszer állapota, döntő többségük csak akkor költözne haza, ha érdemben javulna az ellátás minősége. Végül a Spanyolországban otthonra lelt románok kapcsolata a szülőfölddel leginkább érzelmi és kulturális alapú, a kötődés náluk inkább a hagyományok és a személyes emlékek ápolásában merül ki.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idő előrehaladtával drasztikusan csökken a hazatérés esélye. Öt év után a többség már stabilan berendezkedik a befogadó országban, egy évtized múltán pedig a beilleszkedésük szinte véglegesnek mondható.

A felmérés szerint a jövedelem már nem az egyetlen szempont a maradás vagy a hazatérés mérlegelésénél. Egyre fontosabbá válik a közszolgáltatások minősége, az egészségügyi rendszer állapota, a kiszámítható adózás és az intézményi hatékonyság.

„Amikor a pénz már nem elsődleges szempont, az állam sem versenyezhet csupán a bérekkel, az életminőség és a közintézmények hatékonysága terén kell felvennie a kesztyűt”

– mondta Cori Cimpoca. A szakértő szerint a románkormánynak az érzelmi alapú kampányok helyett a bürokrácia csökkentésére, a digitalizációra és a kiszámítható adókörnyezetre kellene összpontosítania.

A megkérdezettek beszámolói is alátámasztják a kutatás megállapításait. A Hollandiában élő Eduard Lașcu elmondta, bár hiányzik neki a családja és a szülőföldje, nem térne vissza egy olyan társadalomba, ahol nem érzi biztosítottnak az alapvető jogokat. Számára a hollandiai egyenlő bánásmód, a társadalmi nyitottság és a hatékonyan működő állami rendszerek felülírják a honvágyat.

A hat éve Londonban élő Ioana Dincă szoftverfejlesztő szintén úgy véli, a brit főváros olyan szakmai lehetőségeket és életminőséget biztosított számára, amelyet otthon aligha kapna meg. Ugyanazért a fizetésért már elgondolkodna a hazaköltözésen, ám ehhez a munkakörnyezetnek, az egészségügynek és a közlekedésnek is javulnia kellene, nem beszélve az állami intézményekbe vetett bizalom visszaszerzéséről.

Aranysakál támadt egy nőre az utcán

Aranysakál rontott rá egy 41 éves nőre hétfő reggel a Vaslui megyei Oltenești településen, az áldozat a segítségére siető helybélieknek köszönhetően menekült meg a ragadozó karmaiból. A vadállat megharapta a nő bal alkarját, és több sérülést ejtett a hasán. A közelben tartózkodó falubeliek gyorsan reagáltak, és elkergették a sakált.

Az esethez riasztott huși mentőegység szakemberei eszméleténél, tiszta tudatállapotban találták a sérültet, majd az elsősegélynyújtást követően a nőt a huși városi kórházba szállították sürgősségi ellátásra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény
Krónika

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény

Újból megdrágultak az ország legnagyobb, Erdélyben épülő sportcsarnokának kivitelezési munkálatai. Szerdán ugyanis néhány óra leforgása alatt két, a szerződés értékének módosítására vonatkozó hirdetmény is megjelent.

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix
Főtér

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix

Az államfő tanácsadója szerint pár éven belül normalizálódhatnak az energiaárak Romániában. A kirámolt házban aludt el egy román tolvaj Olaszországban.

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában
Székelyhon

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Méretes patkány támadt egy csíkszeredai nőre fényes nappal Csíkszereda központjában, a piac közelében. Az áldozat a sokkoló esetet jelezte a városvezetésnek is. Az önkormányzat szerint a rágcsálók irtása folyamatos, a napokban is lesz a köztereken.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében
Székelyhon

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS