Ha valaki azt gondolja, nem is olyan vészes ez a szárazság, gondolja át még egyszer…

Tudjuk, hogy működik ez, nem kell ahhoz fekete mentőautókban hinni. Olvasgatjuk a híreket a szárazságról, vízhiányról, szomorúan bólintunk, hej, nehéz idők járnak, aztán rácsöppen a verejtékünk az okostelefon képernyőjére, sóhajtunk, bemegyünk, zuhanyozunk egy jót, aztán ha van kertünk, locsolunk egy jót, mert hát ilyenkor elkel a víz a növényeknek is, aztán megmosatjuk az autót, mert nem lehet koszosan járni… vagyis úgy gondoljuk, máshol lehet, hogy nincs víz, de nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Nos, ezt azért érdemes még egyszer átgondolni, mert azt se hitte volna senki, hogy le kell állítani a cernavodai atomerőmű egyetlen, még működőblokkját, aztán úgy tűnik, csütörtöktől mégis kikapcsolják.

Itt egy példa, ami ugyan nem erdélyi (még), de nagyon megszívlelendő. A Buzău folyó (magyarul Bodza, a Szeret mellékfolyója) Prahova megyében ered, a Kárpátok délkeleti részén, majd áthalad Brassó, Kovászna, Buzău és Brăila megyén. A Buzău folyónak a maga részéről szintén több jelentős mellékfolyója van, az egyik a 73 kilométer hosszú Slănic.

Nos, a Buzău megyei vízügyi hatóság illetékesei bejelentették, hogy itt a víz vége, ugyanis a Slănic folyó szinte teljesen kiszáradt.

A vízügyesek igyekeztek óvni a környék lakosságát a szárazság következményeitől, magyarán csak pontszerűen és rövid időre zárták el a csapokat, hogy újra fel tudják tölteni valamennyire a víztározókat. A hatóság arra is tekintettel van, hogy a lakosság augusztus 15-én üli Nagyboldogasszony ünnepét.

Augusztus 17-től viszont élesedik a helyzet: az illetékes hatóságok körülbelül 20 településen zárják el a vizet, és nem egy, hanem akár öt napra is. Az intézkedés körülbelül 20, a Slănic folyó mentén levő települést érint.

A hír azért fontos, mert ha a szárazság folytatódik, bárhol bekövetkezhet a kisebb-nagyobb folyók kiszáradása, ami viszont vízellátási korlátozásokhoz vezethet. Megéri tehát odafigyelni, a pillanatnyi szükségleteken túl. Tudatosítani kell magunkban: a csapból folyó víz adott esetben egyáltalán nem végtelen sugár.

Az Intelligens Energia Egyesület összeállított egy elemzést, amely lényegében azt vizsgálja, ki(k) a felelős(ök) a romániai energiakatasztrófáért.

Mindenekelőtt azt kell leszögezni, így az elemzés, hogy nem a szél meg a Nap a hibás mindenért. És nem is a szélerőművek meg a napelemparkok. Nagyon röviden arról van szó, hogy Románia úgy adta fel a szénalapú energiatermelést, hogy előtte nem épített ki egy olyan energetikai rendszert, amely a szén kiiktatásával képes működni. Vagyis lemondott valami biztosról, mielőtt bármi egyébbel képes lett volna helyettesíteni. Magyarán, nem értette vagy nem akarta megérteni, hogyan is kell egy energetikai átállást levezényelni.

Hogy miért nem? A rövid válasz ismét egyszerű: a politikai vállalásoknak eleget kellett tenni. Ezért kockázatos fejlesztésekbe kellett fogni. És itt az eredmény. És most hiába mutogatnak sokan a szélerőművekre meg a napelemparkokra. Nem ott keresendő a felelősség.

A felelősség, ahogy talán Önök is sejtik, nyájas olvasók, a döntéshozóknál keresendő. Az egyesület aprólékos munkával összeszámolta, melyek azok az intézmények, amelyeket felelősség terhel az energetikai katasztrófáért. Konkrétan megszámolták, az elmúlt 28 évben milyen hibás döntések mögött mely intézménye állnak. És az eredmények ijesztőek: kiderült például, hogy az első számú felelősség a mindenkori kormányt terheli (16 hibás döntés, az esetek 57%-a tehát), aztán jön a Romániai Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) 11 hibás döntéssel (39%), aztán sorban az energetikai minisztérium, a parlament, a környezetvédelmi minisztérium, az állami energetikai vállalatok, szerződéses partnerek, fejlesztők, szépen sorban, mindegyik a maga százalékával. Tehát, hibás volt az egész illetékes rendszer.

Ami a hibás döntések okait illeti, az elemzés a következő receptre vezeti őket vissza: nem hatékony pénzköltés plusz az energiaszektor „ügyes fiúi” (értsd csalói) plusz nem összehangolt befektetések plusz álkörnyezetvédők plusz leállított vízerőművek plusz politikai marketing technikai és gazdasági megoldások helyett plusz hozzá nem értés.

Ha megnézzük a fenti receptet, kiráz a hideg a kánikulában is: a felsoroltak egy galaxist is tönkre tudnának tenni, nem hogy egy kis ország energiakapacitását.

Az elemzés egyik következtetése az, hogy a hazai energetikai kudarc azoknak döntéshozóknak a felelőssége, akik fontosabbnak ítélték a támogatások utáni hajszát, a különböző termelőkapacitások létrehozását és a csupa győzelmet és fényes jövőt ígérő közleményeket, miközben nem építettek megfelelő tárolókapacitást, nem fejlesztettek ki egy összehangolt működésre képes energetikai hálózatot.

És Ön kire, mire szavaz a legközelebbi választásokon?

Igen különleges nap a szerdai, legalábbis ami az égi jelenségeket illeti. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy ugyanaznap két rendkívüli csillagászati eseményt lehet megfigyelni.

Az egyik egy részleges napfogyatkozás… emlékeznek még 1999. augusztus 11-ére? Na, akkor olyan szerencséje volt a mioritikus hazának, hogy beleesett abba a sávba, ahol a 20. század és egyben a második évezred utolsó teljes napfogyatkozását látni lehetett. Sokan őrizgetik ma is az alkalomra kiadott 2000 lejes bankót. (Itt meg lehet nézni, mennyi pénzt kérnek manapság egy napfogyatkozásos bankjegyért.)

Szóval, 1999 óta a kontinentális Európából nem lehetett napfogyatkozást látni. És a szerdai sem az igazi (a mi szempontunkból legalábbis), ugyanis ezúttal Románia nincs a teljes napfogyatkozási sávban. (A szerencsések most épp azok, akik Grönlandon, Izlandon, az Atlanti-óceánon, Portugália és Spanyolország északi részén vagy a Baleár-szigeteken tartózkodnak .) Vagyis csak részleges napfogyatkozásnak lehetünk tanúi.

De ezt se mindenhol, természetesen. Fortuna istennő kegyeltjei azok a honpolgárok, akik a mioritikus haza észak-nyugati részén tartózkodnak, közelebbről a Partiumban, még közelebbről pedig a nagykárolyiak a legmázlisabbak. Nagykárolyban este nyolc óra 21 perckor kezdődik a napfogyatkozás, aztán nyolc óra 45 perckor éri el a maximumot, ami szintén mázli, hiszen alig pár perccel naplemente előtt következik be.

Figyelem! Szabad szemmel a Napba nézni botorság és veszélyes! Napszemüvegben is! A napfogyatkozást kizárólag erre alkalmas szemüvegeken vagy szűrőkön keresztül szabad nézni. Ellenkező esetben komoly szemsérüléseket kockáztat a vakmerő néző.

A másik égi jelenség sokkal gyakoribb, mint a napfogyatkozás. Biza, a csillaghullásról van szó. Persze, nem hullanak semmiféle csillagok, sem egyéb égitestek. Arról van szó, hogy földközelbe ér a Perseidák meteorraja és ilyenkor megjelennek az égen a jól ismert fénycsíkok, vagyis Föld légkörébe behatoló kozmikus részecskék.

A jelenséget augusztus 12-én és augusztus 13-án lehet a legjobban megfigyelni, pontosabban éjfél után, egészen hajnalig. A napfogyatkozással ellentétben a hullócsillagokat az ország egész területén megfigyelhetjük, csak annyi kell, hogy távolabb vonuljunk a közvilágítástól. Meg esetleg egy takaró is elkel, főleg a hegyvidéken. Meg egy medvespray.

Jó napfogyatkozás- és csillaghullás-nézést kívánunk!