Iohannis nem érti, mi az a nyelvi kisebbség

Nem sima az oktatási törvény azon módosításának útja, amely általában véve a kisebbségi oktatási intézmények alapításának körülményeit rögzíti, konkrétan pedig lehetővé tenné a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását.

Az RMDSZ által szorgalmazott módosításokat ugyan idén a képviselőház és a szenátus kormánypárti többsége is megszavazta, így az az államfőhöz került kihirdetésre, most azonban éppen az államfői hivatal kezdett akadékoskodni, és visszaküldte megfontolásra a jogszabályt a törvényhozásnak.

Az elnöki hivatal szerint ugyanis a 2011/1-es, tanügyi törvény módosítása hiányos és zavaros részeket tartalmaz.

Az államfő emlékeztet: a kifogásolt jogszabály az oktatási intézmények alapítását, átszervezését és megszüntetését szabályozó előírásokat módosítja, valamint az oktatás helyzetét elemző jelentések készítésének és bemutatásának módjait.

Az elnöki indoklás szerint a 2011/1-es, tanügyi törvény 61-es bekezdésének új változatában a jogalkotó új fogalmat használ: a nyelvi kisebbség fogalmát. A szöveg elemzésekor azonban kiderül, hogy

a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél, a nyelvi kisebbség fogalmát pedig nem határozza meg.

Az államfő tehát kéri, hogy a törvényhozó testület az újbóli megfontolás során pontosan határozza meg a nyelvi kisebbség fogalmát.

Iohannis szerint a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek anyanyelvén történő oktatási intézmények létrehozásának, újjászervezésének és felszámolásának folyamatát szabályozó rész a kifogásolt jogszabályban ellentmond a törvény egy másik cikkelyének, mely szerint az oktatási minisztérium, az annak alárendelt osztályok és – nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetén – a Kisebbségi Főosztály javasolja a tanintézmények átszervezését a közoktatás minőségét szavatoló ügynökségnek (ARACIP).

Az államfő kifejti,

tisztázásra szorulnak bizonyos fogalmak, valamint az oktatási intézmények alapításának, átszervezésének és felszámolásának metodológiájára vonatkozó részek,

mert jelen formájában a jogszabály zavart kelthet azok körében, akik a törvény végrehajtásáért felelnek, ez pedig az oktatás minőségét rontaná.

A módosítások értelmében a helyi és megyei hatóságok, az oktatási minisztérium, az elismert felekezetek és a parlament is létrehozhat a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákat.
Azt is leszögezi, hogy ezután csak akkor lehet megszüntetni vagy átszervezni a kisebbségek nyelvén működő osztályokat, ha ezt jóváhagyta az adott kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet vagy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködő kisebbségi tanács.