// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Bukarestben a mélyrománok nekiálltak tüntetni a magyar nyelv ellen

// HIRDETÉS

Szerintük ugyanis meg kell védeni Romániát az irredenta, autonomista, enklávista stb. magyarok áskálódásával szemben.

Amint arról beszámoltunk, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma bejelentette: július 29-én, vasárnap délután tüntetést szervez Bukarestben, Románia fővárosában, mégpedig a közigazgatási törvény tervezett módosításai ellen.

És a mélyrománok betartották a szavukat: vasárnap délután körülbelül 200 személy gyülekezett a bukaresti Alkotmány (Constituției) téren, hogy hangot adjon elégedetlenségének és nemzetféltésének. A patrióta tüntetőket elsősorban az zavarja, hogy a közigazgatási törvény módosított változata tartalmazza az ominózus 20 százalékos küszöb eltörlését, ami a magyar nyelv használatát illeti a közigazgatásban. Az a nem mellékes tény azonban szemmel láthatólag nem zavarja őket, hogy Klaus Iohannis államelnök időközben visszaküldte a törvényt a parlamentnek, felülvizsgálat végett. Ők csak hajtják a magukét: hogy az irredenták kihasználták a román politikusok műveletlenségét, hozzá nem értését és mohó harcait, és azon munkálkodtak, hogy hivatalossá nyilvánítsák a magyar nyelvet a romániai települések majdnem felében. Ráadásul, mindezt a nagy egyesülés centenáriumának évében.

A mélyrománok szerint ők az utolsó mentsvár. Az ő kötelességük, hogy megvédjék a román haza szent földjét, amelyet az a veszély fenyeget, hogy nem a román lesz itt az egyetlen hivatalos nyelv. Ez pedig alkotmányellenes, és hazaárulás.
A tüntetők célja, többek között, hogy Stephan Ludwig Roth történelmi példáját követve felhívják Románia szász államelnökének figyelmét arra, hogy ez itt Románia, egy egységes nemzetállam, amelynek megteremtéséért románok milliói áldozták fel magukat, és egy ilyen törvény kihirdetése azonnali politikai öngyilkosság, Klaus Iohannis pedig ne legyen politikai öngyilkos, és szépen ne hirdesse ki a törvényt.

A tüntetők koszorúkat helyeztek el Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobránál, aztán elindultak a Cotroceni-palota fele, hogy közöljék Iohannis elnökkel a mondandójukat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS