„A Tankcsapda az egyik legjobban működő magyar intézmény, legalább két évtizede. Trendek jönnek és mennek, de a tankok tovább dübörögnek” – tájékoztatott lelkesen egy gödöllői őstankerként bemutatkozó fiatalember, akit a zenefogyasztási szokásairól faggattunk szerdán este a mobilvécék előtti hatalmas sorban.

Mint mondta, első alkalommal jár Tusnádfürdőn, és kizárólag azért jött, hogy megnézze Lukácsékat „festői környezetben”. Az új magyarországi ismerősünk nettó hülyeségnek tartja a rock haláláról szóló „újságírói okoskodásokat”. „Érdemes megnézni a magyar fesztiválok programját: a zenekarok 80 százaléka még mindig gitárzenét játszik, valamilyen formában” – támasztja meg korábbi kijelentését a gödöllői táborozó.

Egy csapat csíkszeredai tinédzserrel is szóba álltunk, ők határozottan kijelentették, hogy zeneileg mindenevők, s bár nem szeretik a kemény vonalas rockzenét, „a Tankcsapda az más, a számaik konkrétan himnuszok”. „Már idiótaság műfajokról beszélni, összemosódtak a korábban nagyon is különálló zenei világok” – jegyezte meg kérdésünkre egy budapesti zenész. „Tízezren vannak a Tankcsapda koncerten, 2018-ban, Tusványoson. Ez mindent elmond arról, hogy mi a helyzet ma a magyar rockzenével” – teszi hozzá.

Kézdivásárhelyi fiatalokkal is beszélgettünk, akik bevallottan elmenekültek a Tankcsapda elől. „Anyámék hallgattak ilyen rockos dolgokat, ők szeretik a Tankcsapdát, azt hiszem le is jöttek bulizni. Mi az elektronikus zenét szeretjük, nem ezt az üvöltözőset” – magyarázta el a csapat szóvivője.

A legtöbb interjúalanyunk viszont leszögezte, ők a hangulat miatt járnak Tusványosra, nem érdekli őket különösebben a nagyszínpad programja, „mert mindig jó a buli, függetlenül attól, hogy ki zenél és mit”.

Fotók: Tusványos Facebook