Javában zajlik ma a parlamentben az új közigazgatási törvény vitája, és ahogy a honatyák egy részét, úgy a hazai sajtó egy részét is az izgatja, nem csempészi-e be valahogy az RMDSZ a jelenleg 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését a törvénybe.
Cseke Attila szenátor volt kénytelen elmagyarázni, hogy az RMDSZ nem kezdeményezte a 20 százalékos küszöb csökkentését, ilyen értelmű módosítási javaslatot sem nyújtott be a mostani törvényhez, és az az újdonság, amit beleírtak a mostani törvénybe, tulajdonképpen csak egy jogi evidencia, annak kifejtése, hogy ami nem tilos, azt szabad.
Szerepel ugyanis benne, hogy azok az önkormányzatok is megszavazhatják az anyanyelvhasználatot (többnyelvű helységnévtábla, többnyelvű formanyomtatványok stb.), ahol adott nemzeti kisebbség lakossági aránya nem éri el a húsz százalékot, de ha erre van politikai akarat, akkor hajrá.
Az eddigi törvény sem tiltotta ezt húsz százalék alatt, még ha egyes elöljárók így is akarták értelmezni azt, hogy húsz százalék felett viszont kötelező a nemzeti kisebbség nyelvét is megjeleníteni a közigazgatási feliratokban.
Az RMDSZ nem akarta a 2018-as centenáriumi évben erőltetni az anyanyelvküszöb csökkentését, mivel erre tavaly sem volt vevő a többségi politikum, és nem akarja ezzel elkaszálni a hamarosan szavazásra kerülő közigazgatási törvénykönyvet, mert az olyan kitételeket is tartalmaz, amely a magyar vezetésű önkormányzatok számára is kifejezetten előnyös – vázolta Kelemen Hunor egy hét eleji, a kolozsvári magyar sajtó képviselőivel tartott háttérbeszélgetésen.