Megszégyenítő bizottság fogadta a reptéren a kolozsvári PSD-seket

Hazatértek a btk-t módosító képviselők, a reptéren elégedetlen választók fogadták őket.
Hirdetés
Emanuel Ungureanu USR-s képviselő Facebook-oldalán fedeztük fel a képeket arról, hogyan fogadták a #rezistesek a Bukarestből hazarepülő kolozsvári képviselőket, akik megszavazták a büntető törvénykönyv módosítását. Név szerint Steluța Cătăniciut az ALDE-tól, Horia Nasrát és Cristina Burciut a PSD-től.
 
Az önkéntes fogadóbizottságban a tüntetések és a csütörtök reggeli flashmobok állandó résztvevőit fedeztük fel, néhány társukkal gondoskodtak róla, hogy a kormánykoalíció kolozsvári képviselői ne érezzék olyan jól magukat.
 
Kolozsvár nem felejt! Kolozsvár nem bocsát meg!, Horia, lenyugszik a Csillagocskád., A kolozsváriak nem tolvajok. Ti kiket képviseltek a parlamentben?, Steluța, összeférhetetlen vagy Kolozsvárral! – írták ki tábláikra a honatyákat szívélyes fogadtatásban részesítő polgárok.
 
FRISSÍTÉS: Kelemen Hunort is lekapcsolták, és kérdőre vonták:
 
 
Ungureanu beszámolója szerint a három kipécézett képviselő egy reptéri vécé mellé húzódva kérlelte a reptéri alkalmazottakat, hogy bújtassák el őket a protokollteremben a választói számonkérés elől.
 
 
A képviselőház – bár eleinte csütörtökön tervezték, de már – szerdán hagyta jóvá a btk.-t módosító törvénytervezetet, amelynek részleteiről itt írtunk. Az ellenzéki pártok és a legfelső bíróság már ma benyújtotta kifogásait az alkotmánybírósághoz, tegnap pedig az államelnök is bejelentette, hogy megtámadja a módosítást az alkotmánybíróságon.
 
A legfelső bíróság többek között azt kifogásolja, hogy
  • a hivatali visszaélés új meghatározása jelentősen leszűkíti a bűncselekmény alkalmazhatóságának körét, és sérti ezáltal a természetes és jogi személyek alkotmányos jogait;
  • a hivatali visszaélés bűntettéért kiróható börtönbüntetés felső határának csökkentése, a bírság elsődleges büntetési alternatívaként történő bevezetése, valamint a köztisztségektől való eltiltás lehetőségének kiiktatása nincs összhangban az alkotmánybíróság 2017/224-es döntésével;
  • a legfeljebb tíz év szabadságvesztésre ítélt személyek már büntetésük felének letöltése után kérelmezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket (jelenleg erre csak a büntetés kétharmadának letöltése után van lehetőség). Úgy vélik, ezáltal „nem teremtődik igazságos egyensúly az elítélt alapvető emberi jogainak biztosítása mint egyént érintő cél, illetve a büntetőjogi felelősségre vonás szankcionáló célja között, amely a közérdeket szolgálja”;
  • csökkentették a büntetőjogi felelősségre vonást megszüntető elévülési időt, és ez is szembemegy az alkotmánybíróság vonatkozó határozataiban előírtakkal.
Hirdetés