// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Putyin mostantól az Erdély nevét viselő ezrednek is parancsol

// HIRDETÉS

Kissé provokatívra sikeredett a keresztség.

Barátinak nehezen nevezhető lépéssel trollkodott meg több közép- és kelet-európai országot – köztük az oroszoktól hagyományosan és intézményesen rettegő Romániát – Vlagyimir Putyin orosz elnök: az érintett országok városairól, illetve régióiról nevezett el orosz katonai ezredeket.

Bukarestben például amiatt kaphatnak agyi vértolulást az illetékesek, hogy egy ezredet Erdélyről neveztek el – számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

A június 30-án aláírt, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elnöki rendeletek ukrajnai, fehéroroszországi, lengyelországi és németországi településeket érintenek Erdély mellett.

A szovjet hadsereg második világháborús, Sztálin diktatúrája idején játszott szerepét felidéző rendeletek indoklása szerint azokkal ápolni kívánják „a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében”.

A rendeletek ugyanakkor igencsak provokatívnak minősülnek, hiszen Lengyelországban például a legkevésbé sem felszabadítónak tekintik az egykori Szovjetuniót, hanem nettó megszállónak. És hát a többi érintett ország sem mondhatja el magáról, hogy a szovjet megszállás a Kánaánt hozta volna el számára.

A rendeletek értelmében a 6. Harckocsi Ezred mostantól Lvovi Ezred néven szerepel, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlin néven kell keresni, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el – ezek a német fővárost leszámítva mind ukrajnai városok. Ami szintén meglehetősen pikáns, tekintve, hogy a Krím 2014-es elcsatolása és a Donbasszban zajló háború miatt az orosz-ukrán viszony enyhén szólva is mélyponton van.

1944-ben Sztálin nevezte el a 93. Harckocsi Ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. harckocsizó ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták. Ezt követően tavaly ismét életre hívták.

Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról és Berlinről is neveztek el ezredeket – hogy Erdélyt már ne is említsük.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS