// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Putyin mostantól az Erdély nevét viselő ezrednek is parancsol

// HIRDETÉS

Kissé provokatívra sikeredett a keresztség.

Barátinak nehezen nevezhető lépéssel trollkodott meg több közép- és kelet-európai országot – köztük az oroszoktól hagyományosan és intézményesen rettegő Romániát – Vlagyimir Putyin orosz elnök: az érintett országok városairól, illetve régióiról nevezett el orosz katonai ezredeket.

Bukarestben például amiatt kaphatnak agyi vértolulást az illetékesek, hogy egy ezredet Erdélyről neveztek el – számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

A június 30-án aláírt, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elnöki rendeletek ukrajnai, fehéroroszországi, lengyelországi és németországi településeket érintenek Erdély mellett.

A szovjet hadsereg második világháborús, Sztálin diktatúrája idején játszott szerepét felidéző rendeletek indoklása szerint azokkal ápolni kívánják „a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében”.

A rendeletek ugyanakkor igencsak provokatívnak minősülnek, hiszen Lengyelországban például a legkevésbé sem felszabadítónak tekintik az egykori Szovjetuniót, hanem nettó megszállónak. És hát a többi érintett ország sem mondhatja el magáról, hogy a szovjet megszállás a Kánaánt hozta volna el számára.

A rendeletek értelmében a 6. Harckocsi Ezred mostantól Lvovi Ezred néven szerepel, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlin néven kell keresni, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el – ezek a német fővárost leszámítva mind ukrajnai városok. Ami szintén meglehetősen pikáns, tekintve, hogy a Krím 2014-es elcsatolása és a Donbasszban zajló háború miatt az orosz-ukrán viszony enyhén szólva is mélyponton van.

1944-ben Sztálin nevezte el a 93. Harckocsi Ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. harckocsizó ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták. Ezt követően tavaly ismét életre hívták.

Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról és Berlinről is neveztek el ezredeket – hogy Erdélyt már ne is említsük.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS