// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Putyin mostantól az Erdély nevét viselő ezrednek is parancsol

// HIRDETÉS

Kissé provokatívra sikeredett a keresztség.

Barátinak nehezen nevezhető lépéssel trollkodott meg több közép- és kelet-európai országot – köztük az oroszoktól hagyományosan és intézményesen rettegő Romániát – Vlagyimir Putyin orosz elnök: az érintett országok városairól, illetve régióiról nevezett el orosz katonai ezredeket.

Bukarestben például amiatt kaphatnak agyi vértolulást az illetékesek, hogy egy ezredet Erdélyről neveztek el – számolt be róla a Szabad Európa Rádió.

A június 30-án aláírt, de csak hétfőn nyilvánosságra hozott elnöki rendeletek ukrajnai, fehéroroszországi, lengyelországi és németországi településeket érintenek Erdély mellett.

A szovjet hadsereg második világháborús, Sztálin diktatúrája idején játszott szerepét felidéző rendeletek indoklása szerint azokkal ápolni kívánják „a dicsőséges katonai és történelmi hagyományokat, és táplálni a haza és a katonai szolgálat iránti szeretetet a hadsereg tagjai körében”.

A rendeletek ugyanakkor igencsak provokatívnak minősülnek, hiszen Lengyelországban például a legkevésbé sem felszabadítónak tekintik az egykori Szovjetuniót, hanem nettó megszállónak. És hát a többi érintett ország sem mondhatja el magáról, hogy a szovjet megszállás a Kánaánt hozta volna el számára.

A rendeletek értelmében a 6. Harckocsi Ezred mostantól Lvovi Ezred néven szerepel, a 68. Harckocsi Ezredet Zsitomir-Berlin néven kell keresni, a 63-adikat pedig Nyizsinről nevezték el – ezek a német fővárost leszámítva mind ukrajnai városok. Ami szintén meglehetősen pikáns, tekintve, hogy a Krím 2014-es elcsatolása és a Donbasszban zajló háború miatt az orosz-ukrán viszony enyhén szólva is mélyponton van.

1944-ben Sztálin nevezte el a 93. Harckocsi Ezredet Zsitomirról a második világháborúban játszott szerepe nyomán. Ezt később 68. harckocsizó ezreddé nevezték át, a Szovjetunió felbomlása után pedig felszámolták. Ezt követően tavaly ismét életre hívták.

Emellett Vityebszk, Kobrin és Szlonyim fehéroroszországi városokról, valamint Varsóról és Berlinről is neveztek el ezredeket – hogy Erdélyt már ne is említsük.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat
Krónika

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat

Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS