// 2026. október 9., péntek // Dénes

Román akadémikus: kiirtja a román identitást a képességvizsga!

// HIRDETÉS

Az egységes és oszthatatlan Román Akadémia nagyromán tudora kiakadt a tételek miatt. De nagyon. Mentőt azért nem kellett hívni.

Ugye, lezajlott a nyolcadikosok képességvizsgája. Olyan eredményekkel, amilyenekkel. És ilyenkor a szakma értékel, nagyon helyesen. Végül is, ez a dolga. Ja, saját magát is értékeli.

Igen ám, de mindig akadnak olyanok, akiknek kábé mindenről ugyanaz jut eszükbe. A nagyrománoknak például a nagyromán értékek. Ilyen arc például Eugen Simion, a Román Akadémia volt, illetve a díszes intézmény bölcsészeti és irodalmi szakosztályának jelenlegi elnöke, akit már korábban is bemutattuk. Talán enyhítő körülménynek minősül, hogy az illető 85 éves.

Simion magiszter egyetlen pillantást vetett a román vizsgatételekre (a matekhez valószínűleg nem ért, a magyarhoz még annyira sem) és máris készen állt a damaszkuszi pengeélű ítélettel. (Az első tétel Ioana Pârvulescu egyik szövegére, a másik egy National Geographic-szövegre alapozott.) Hogyaszongya, mi van itt, kik ezek az ismeretlen senkik, akiknek a szövegeit értelmezniük kell a jövő felelős polgárainak? Hát nincs Romániának egy Mihai Sadoveanuja? Vagy egy Calistrat Hogașa? Mi az, hogy kihajítjuk az ablakon a klasszikus és minőségi irodalmat, és behordjuk az ordináré ponyvát?

És a National Geographic, az meg mi? Vérlázító! Így alázzák meg a nagy román írók műveit. Miért nem adnak a gyerekeknek Caragialét, Creangát, Rebreanut, Arghezit? És akkor a nagyromán akadémikus rátapintott a lényegre. Ezt mondta: „Kiirtják a gyermekek nemzeti identitását!” Kész, elég, netovább, hazaárulás, blaszfémia.

Az akadémikus okostojás szájhabzása közben halkan hálát adunk a tételgyártóknak, hogy elfelejtették Creangát, Rebreanut, Arghezit. Magyarként ugyanis ezek a szövegek ebben a korban (gyakran később is) egyszerűen megfejthetetlenek. Nem állítjuk, hogy rosszak, sőt, sok esetben kiválóak. De egy magyar gyereknek igen gyakran megfejthetetlen titkosírások. Jól tudja ezt minden szülő, aki beléjük ütközött.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS