Román akadémikus: kiirtja a román identitást a képességvizsga!

Ugye, lezajlott a nyolcadikosok képességvizsgája. Olyan eredményekkel, amilyenekkel. És ilyenkor a szakma értékel, nagyon helyesen. Végül is, ez a dolga. Ja, saját magát is értékeli.

Igen ám, de mindig akadnak olyanok, akiknek kábé mindenről ugyanaz jut eszükbe. A nagyrománoknak például a nagyromán értékek. Ilyen arc például Eugen Simion, a Román Akadémia volt, illetve a díszes intézmény bölcsészeti és irodalmi szakosztályának jelenlegi elnöke, akit már korábban is bemutattuk. Talán enyhítő körülménynek minősül, hogy az illető 85 éves.

Simion magiszter egyetlen pillantást vetett a román vizsgatételekre (a matekhez valószínűleg nem ért, a magyarhoz még annyira sem) és máris készen állt a damaszkuszi pengeélű ítélettel. (Az első tétel Ioana Pârvulescu egyik szövegére, a másik egy National Geographic-szövegre alapozott.) Hogyaszongya, mi van itt, kik ezek az ismeretlen senkik, akiknek a szövegeit értelmezniük kell a jövő felelős polgárainak? Hát nincs Romániának egy Mihai Sadoveanuja? Vagy egy Calistrat Hogașa? Mi az, hogy kihajítjuk az ablakon a klasszikus és minőségi irodalmat, és behordjuk az ordináré ponyvát?

És a National Geographic, az meg mi? Vérlázító! Így alázzák meg a nagy román írók műveit. Miért nem adnak a gyerekeknek Caragialét, Creangát, Rebreanut, Arghezit? És akkor a nagyromán akadémikus rátapintott a lényegre. Ezt mondta: „Kiirtják a gyermekek nemzeti identitását!” Kész, elég, netovább, hazaárulás, blaszfémia.

Az akadémikus okostojás szájhabzása közben halkan hálát adunk a tételgyártóknak, hogy elfelejtették Creangát, Rebreanut, Arghezit. Magyarként ugyanis ezek a szövegek ebben a korban (gyakran később is) egyszerűen megfejthetetlenek. Nem állítjuk, hogy rosszak, sőt, sok esetben kiválóak. De egy magyar gyereknek igen gyakran megfejthetetlen titkosírások. Jól tudja ezt minden szülő, aki beléjük ütközött.