Idén sem múlt el a trianoni diktátum aláírásának évfordulója erdélyi megemlékezések nélkül, miután a budapesti parlament döntése értelmében a gyászos nap a szétszakítottság helyett immár a nemzeti összetartozás ünnepét jelenti. A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete hétfőn délután idén huszadszor szervezte meg a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban a trianoni megemlékezését.

Amint Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: az eseményt hagyományosan a békeszerződés aláírásának órájában tartják az Erzsébet parkban, ahol egykor az Országzászló állt. A főszervező hozzátette: felkérésükre az idei megemlékezés időpontjában is megkondultak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai.

Gazda amúgy a Háromszék beszámolója szerint arról beszélt: hiába reménykedtünk az uniós csatlakozáskor, bebizonyosodott:

kutyából nem lesz szalonna, a hazug ország nem fog megváltozni, az Európai Unió pedig nem kéri számon a tagállamok mulasztását, a kisebbségeknek tett megszegett ígéreteket.

Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő arra szólított fel: ne hagyjuk, hogy Trianon mérhetetlen tragédiája meghatározza Székelyföld 21. századi helyzetét, előre kell néznünk, erőseknek kell lennünk, és harcolnunk kell céljainkért.

„El kell érnünk azt, hogy amit 1918-ban ígértek nekünk, azt betartsák, és ez a 21. század körülményei között autonómiát jelent”

– szögezte le, kifejtve, miben is áll ez: a magyar legyen a régió hivatalos nyelve, az itthon befizetett adó maradjon helyben, és itt használjuk fel azt, a közösségünk mindennapjait illető döntéseket pedig ne Bukarestben hozzák meg, hanem mi magunk.

Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki szervezetének elnöke szerint Trianon fájt azoknak is, akiknek országa jóval kisebb lett, azoknak is, akiknek új otthont kellett keresniük maguknak, de legfőként azoknak, akik egy másik országban, kisebbségi sorsba kényszerültek.

Nagy Gábor Levente, az esemény társzervezője, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetője párhuzamot vont múlt és jelen között: akkor is, most is féltek tőlünk, magyaroktól.

Nem csupán Sepsiszentgyörgyön tartottak megemlékezést: Csíkszentdomokoson például őrtüzet gyújtottak a nemzeti összetartozás napján a település fölé magasodó Garados-hegyen.