Az Európai Unió munkaképes korú (20-64 év) lakosainak 3,8 százaléka élt 2017-ben egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5 százalék volt – ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.

Az egyes tagállamok között óriásiak a különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak:

a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7 százaléka,

a litvánoknak pedig a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország (14,0 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) követte, Magyarország pedig 5,2 százalékkal a 13. helyen állt tavaly.

A legkisebb mértékben Németország állampolgárai települtek át másik uniós tagállamba: 2012-ben és 2017-ben is 1,0 százalékon, 2007-ben pedig 0,9 százalékon állt az arányuk. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaország és Svédország esetében, 1,3-1,3 százalékkal.

Általában véve

a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben az átlagosnál nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre:

a teljes uniós lakosság 30,1 százaléka diplomás, az áttelepülők esetében ez az arány 32,4 százalékra rúgott tavaly.

Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5 százaléka volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6 százalékával, míg Németországban 54,5 százalékos, illetve 26,7 százalékos volt ez az arány.