Kipukkannak Liviu Dragnea kommunista lufijai

Elviselhetetlen szintet ért el Liviu Dragnea pofátlansága és arroganciája. Nemcsak megvádolta Iohannis elnököt, hogy hazudott az első negyedévre vonatkozó költségvetés-végrehajtás adatait illetően, de azzal is, hogy a „nemzetbiztonságot” veszélyezteti „hazug” információk terjesztésével, melyek zavart és pánikot kelthetnek a hazai piacon, továbbá bizalmatlanságot a nemzetközi piacon. Vagyis: a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyíltan, álcázás nélkül átvett egy Ceauşescu-rezsimre jellemző hozzáállást: bárki,

aki kétségbe vonja a PSD gazdaságpolitikájának jótéteményeit hangoztató hivatalos propagandát, szabotázst és nemzetbiztonság elleni merényletet követ el.

Iohannisnak a csapnivaló első negyedéves mutatókra vonatkozó „hazugságai” a Pénzügyminisztérium egyik nyilvános, az intézmény honlapján megtalálható dokumentumából származnak.

Dragnea e hivatalos adatok megcáfolása érdekében munkára serkentette embereit, akik egy sor új adattal álltak elő, melyek nem hivatalosak, hanem a „kormány által vállaltak” és nem az év első negyedére, hanem az első négy hónapra vonatkoznak. Dragnea „emberei” alatt  például a következőket értem: Viorel Ştefan (jelenleg kormányfő-helyettes, korábban pénzügyminiszter is volt – a szerk.), elvileg az a hivatalos tekintély, akinek politikailag semlegesítenie kellene a Pénzügyminisztérium véleményét, az Országos Statisztikai Hivatal (INS), mely – amióta közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe került – már nem örvendhet és nem is szabad semmilyen hitelességnek örvendenie, továbbá a házi közgazdászok. Ezek közül a két legismertebb Cristian Socol, a kormányprogram társszerzője és – a Ziarul Financiar szerint – a Dragnea által Mugur Isărescuhoz (a Román Nemzeti Bank kormányzója – a szerk.) intézett híres levél szerzője, valamint Dan Armeanu, a Pénzügyi Kar professzora. Azt a feladatot kapták, hogy cáfolják meg az elnök „apokaliptikus” álláspontját és ezt mindketten végrehajtották:

rózsaszín és megnyugtató képet festő szövegeket közöltek a nemzetgazdaságról, elítélték a Romániának ártó „válságapostolok”-at

és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs semmilyen válság és nem is lesz. Sőt, azt is kikövetkeztették, hogy az Európai Bizottságtól az IMF-ig mindenki a kormány sikereit és a „fenntartható” növekedést igazolja és amúgy is, sohasem éltünk jobban, mint most.

A kettejük által felhasznált érveket és számokat aztán a párt politikai használatára szánt úgynevezett bullet-points-okba sűrítették, melyek alapján aztán Dragnea megjelent a tévében, hogy hazaárulással vádolja Iohannist. Ez az egész játék egy álcaháló, amely alatt a mutatók manipulálással „jó hírekké” változnak, hogy a végén a kívánt eredményt mutassák. Az a gond, hogy egy autoriter hatalom vitathatatlan politikai igazságnak állítja be ezt a fikciót.

Azért tudjuk, hogy így történt, mert – például – Dragnea azóta, hogy a tévékben a gazdaság helyzetéről beszélt, most először említett egy „fixtőke-képzés”-nek nevezett obskúrus mutatót, mely állítólag nőtt. Azért tette ezt, mert Armeanu úr egy jelentősen, 2017-ben 4,7 százalékkal megnövekedett „bruttó fixtőke-növekedés”-ről beszél. Ez az a fajta mutató, amellyel port hintenek a közvélemény szemébe, hogy elrejtsék a beruházások hiányának igazságát. Például a „bruttó fixtőke-növekedés”-be beleszámít a metrószerelvények cseréje és Firea (Gabriela Firea bukaresti főpolgármester – a szerk.) városházi cégeinek székházakkal, gépkocsikkal és logisztikával történő ellátása is, de ezeket nyilvánvaló okok miatt nem lehet „beruházásoknak” tekinteni.

Egyéb példák a csalóka mutatókra az államadósság GDP-arányos látszólagos csökkenése –

a 2016-os 37,6 százalékról 35,2 százalékra 2017-ben –, miközben az államadósság abszolút értékben folyamatosan növekszik (2017-ben 15 milliárddal), vagy a hiányok „fenntartható” szintjei, melyeket számítási trükkök és a beruházásokra szánt, folyamatosan elodázott kiadások visszafogásának kombinációjával tartanak fenn.

Ám vannak pontok, ahol a hazugság és a valóság eltorzítása véget ér, nevezetesen ott, ahol a piaci tényhelyzetet nem lehet elrejteni vagy kozmetikázni. Az egyik töréspont a kormány folyamatos likviditásválsága, amely az egész 2017-es évet jellemezte és 2018-ban tovább súlyosbodik. A finanszírozási igény idén 74 milliárd lejre nőtt, amelyből 50 állandó maradt az adósság finanszírozására, 24 pedig – csaknem két és félszeres növekedés 2016-hoz képest – a költségvetési hiány fedezését szolgálja. Másképp mondva, a kormány a bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások fedezésére és a helyi klientúra finanszírozásának biztosítására hónapról hónapra hiteleket vesz fel és egyre drágábban, mert a piac kamatemeléssel reagál a nagy likviditásigényre. A kormány az utóbbi években viszonylag állandó kamatokkal kapott hiteleket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Ez már nincs így. Az állampapírok kamata mind a tíz-, mind az ötéves lejáratúak esetében folyamatosan növekszik, 4 százalékot meghaladó szintekre. A kormány a hónap elején 324 millió hitelt vet fel, 2022. márciusi lejáratra, 4,04 százalékos, folyamatosan növekvő átlagos éves kamatra. Vagyis

a kormány hétről hétre egyre drágábban vesz fel hitelt.

A nemzetközi piacokon is hasonló a helyzet, ahol Románia esetében áprilisban 1,3-ról 1,7 százalékra nőtt a kockázati jutalék (Credit Default Swap).

A román gazdaság állítólagos teljesítményéről szóló második példa a folyó fizetési mérleg hiányának folyamatos növekedése. Mugur Isărescu nemrég figyelemre méltó idézettel szolgált: „Costin Murgescu professzor a következőket mondta a 80-as években, amikor a termelésről és sok más dologról hazudoztak: egyetlen dologban nem hazudhatsz – a kifizetési mérleggel kapcsolatosan.”

Az alcímeket a szerkesztőség adta.