A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
Elviselhetetlen szintet ért el Liviu Dragnea pofátlansága és arroganciája. Nemcsak megvádolta Iohannis elnököt, hogy hazudott az első negyedévre vonatkozó költségvetés-végrehajtás adatait illetően, de azzal is, hogy a „nemzetbiztonságot” veszélyezteti „hazug” információk terjesztésével, melyek zavart és pánikot kelthetnek a hazai piacon, továbbá bizalmatlanságot a nemzetközi piacon. Vagyis: a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyíltan, álcázás nélkül átvett egy Ceauşescu-rezsimre jellemző hozzáállást: bárki,
Iohannisnak a csapnivaló első negyedéves mutatókra vonatkozó „hazugságai” a Pénzügyminisztérium egyik nyilvános, az intézmény honlapján megtalálható dokumentumából származnak.
Dragnea e hivatalos adatok megcáfolása érdekében munkára serkentette embereit, akik egy sor új adattal álltak elő, melyek nem hivatalosak, hanem a „kormány által vállaltak” és nem az év első negyedére, hanem az első négy hónapra vonatkoznak. Dragnea „emberei” alatt például a következőket értem: Viorel Ştefan (jelenleg kormányfő-helyettes, korábban pénzügyminiszter is volt – a szerk.), elvileg az a hivatalos tekintély, akinek politikailag semlegesítenie kellene a Pénzügyminisztérium véleményét, az Országos Statisztikai Hivatal (INS), mely – amióta közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe került – már nem örvendhet és nem is szabad semmilyen hitelességnek örvendenie, továbbá a házi közgazdászok. Ezek közül a két legismertebb Cristian Socol, a kormányprogram társszerzője és – a Ziarul Financiar szerint – a Dragnea által Mugur Isărescuhoz (a Román Nemzeti Bank kormányzója – a szerk.) intézett híres levél szerzője, valamint Dan Armeanu, a Pénzügyi Kar professzora. Azt a feladatot kapták, hogy cáfolják meg az elnök „apokaliptikus” álláspontját és ezt mindketten végrehajtották:
és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs semmilyen válság és nem is lesz. Sőt, azt is kikövetkeztették, hogy az Európai Bizottságtól az IMF-ig mindenki a kormány sikereit és a „fenntartható” növekedést igazolja és amúgy is, sohasem éltünk jobban, mint most.
A kettejük által felhasznált érveket és számokat aztán a párt politikai használatára szánt úgynevezett bullet-points-okba sűrítették, melyek alapján aztán Dragnea megjelent a tévében, hogy hazaárulással vádolja Iohannist. Ez az egész játék egy álcaháló, amely alatt a mutatók manipulálással „jó hírekké” változnak, hogy a végén a kívánt eredményt mutassák. Az a gond, hogy egy autoriter hatalom vitathatatlan politikai igazságnak állítja be ezt a fikciót.
Azért tudjuk, hogy így történt, mert – például – Dragnea azóta, hogy a tévékben a gazdaság helyzetéről beszélt, most először említett egy „fixtőke-képzés”-nek nevezett obskúrus mutatót, mely állítólag nőtt. Azért tette ezt, mert Armeanu úr egy jelentősen, 2017-ben 4,7 százalékkal megnövekedett „bruttó fixtőke-növekedés”-ről beszél. Ez az a fajta mutató, amellyel port hintenek a közvélemény szemébe, hogy elrejtsék a beruházások hiányának igazságát. Például a „bruttó fixtőke-növekedés”-be beleszámít a metrószerelvények cseréje és Firea (Gabriela Firea bukaresti főpolgármester – a szerk.) városházi cégeinek székházakkal, gépkocsikkal és logisztikával történő ellátása is, de ezeket nyilvánvaló okok miatt nem lehet „beruházásoknak” tekinteni.
a 2016-os 37,6 százalékról 35,2 százalékra 2017-ben –, miközben az államadósság abszolút értékben folyamatosan növekszik (2017-ben 15 milliárddal), vagy a hiányok „fenntartható” szintjei, melyeket számítási trükkök és a beruházásokra szánt, folyamatosan elodázott kiadások visszafogásának kombinációjával tartanak fenn.
Ám vannak pontok, ahol a hazugság és a valóság eltorzítása véget ér, nevezetesen ott, ahol a piaci tényhelyzetet nem lehet elrejteni vagy kozmetikázni. Az egyik töréspont a kormány folyamatos likviditásválsága, amely az egész 2017-es évet jellemezte és 2018-ban tovább súlyosbodik. A finanszírozási igény idén 74 milliárd lejre nőtt, amelyből 50 állandó maradt az adósság finanszírozására, 24 pedig – csaknem két és félszeres növekedés 2016-hoz képest – a költségvetési hiány fedezését szolgálja. Másképp mondva, a kormány a bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások fedezésére és a helyi klientúra finanszírozásának biztosítására hónapról hónapra hiteleket vesz fel és egyre drágábban, mert a piac kamatemeléssel reagál a nagy likviditásigényre. A kormány az utóbbi években viszonylag állandó kamatokkal kapott hiteleket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Ez már nincs így. Az állampapírok kamata mind a tíz-, mind az ötéves lejáratúak esetében folyamatosan növekszik, 4 százalékot meghaladó szintekre. A kormány a hónap elején 324 millió hitelt vet fel, 2022. márciusi lejáratra, 4,04 százalékos, folyamatosan növekvő átlagos éves kamatra. Vagyis
A nemzetközi piacokon is hasonló a helyzet, ahol Románia esetében áprilisban 1,3-ról 1,7 százalékra nőtt a kockázati jutalék (Credit Default Swap).
A román gazdaság állítólagos teljesítményéről szóló második példa a folyó fizetési mérleg hiányának folyamatos növekedése. Mugur Isărescu nemrég figyelemre méltó idézettel szolgált: „Costin Murgescu professzor a következőket mondta a 80-as években, amikor a termelésről és sok más dologról hazudoztak: egyetlen dologban nem hazudhatsz – a kifizetési mérleggel kapcsolatosan.”
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.
Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a mérges kígyók is előbújnak. A hegyimentők, nemzeti parkok a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét az elővigyázatosságra.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Elővigyázatosságból visszahívja a Lidl a Belbake Szezámmag 200g nevű termékét, mert felmerült benne a Salmonella spp. jelenlétének gyanúja. Konkrétan a 2026. február 6-ai minőségmegőrzési idővel ellátott csomagokról van szó.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Tetten érték egy 32 éves férfit Besztercén, miközben nagy mennyiségű kábítószert árusított, ráadásul munkahelyén, egy fodrászszalonban, még több drogot találtak. A DIICOT nyomoz, a gyanúsított előzetes letartóztatásba került.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.