Nem kell aggódnia az 1990-es, számos ember halálát okozó bukaresti bányászjárás miatt vád alá helyezett Ion Iliescu volt elnöknek, hogy nem lesz mit a tejbe aprítania a per során. A legfelsőbb bíróság ugyanis csütörtökön jogerősen elutasította az 1989. December 21 Egyesület arra vonatkozó kérelmét, hogy foglalják le az 1990-es bányászjárás-per vádlottainak (Iliescu mellett többek között Petre Roman volt miniszterelnök és Virgil Măgureanu akkori SRI-igazgató) vagyonát.

A katonai ügyészség 2017. június 13-án emelt vádat Ion Iliescu, Petre Roman és Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója ellen az 1990. június 13-15-e közötti bányászjárás ügyében.

Ugyanebben az ügyben vádat emelnek többek közt Mugurel Cristian Florescu volt főügyész-helyettes, a Katonai Ügyészségek Igazgatóságának volt vezetője, Emil „Cico” Dumitrescu, a belügyminisztériumhoz tartozó Országos Kulturális, Sajtóügyi és Sportigazgatóság egykori vezetője, Adrian Sârbu volt miniszterelnöki kabinetfőnök, Miron Cozma bányász-szakszervezeti vezető és az ügyben érintett más volt tisztségviselők ellen is.

A per februárban kezdődött.

Az ügyészek szerint 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok arról döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren békésén tüntető emberek ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontja érvényesítését akarták elérni, és békés módon fejezték ki az akkori politikai hatalommal ellenszegülő véleményüket.

A támadásba bevonták a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint 10 000 bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.

A támadásra 1990. június 13-án került sor. Ennek során 4 személyt halálos lövés ért, 3 személyt tűzfegyver sebesített meg, 1.388 személynek testi vagy pszichikai épsége sérült, politikai okokból 1250 személyt fosztottak meg szabadságjogaiktól.

A hatóságok támadása június 14-én és 15-én folytatódott, a Bukarestbe vitt bányászok és munkások feldúlták az ellenzéki pártok székhelyeit, bántalmazták a lakosságot, agresszív tetteikről készült felvételek bejárták a világsajtót.

Mindez a vádlottak manipulatív és diverziókeltő cselekedeteinek eredményeképpen történt,

ugyanis elhitették a lakossággal, hogy az Egyetem téri tüntetés „legionárius lázadás”, a tüntetőket pedig az államfő huligánoknak nevezte – idézték fel az ügyészek. A tüntetők százait törvénytelenül megfosztották szabadságuktól több napra, fogva tartásra nem megfelelő helyiségekbe zárták őket – áll a vádiratban.

Ion Iliescut azzal vádolják a katonai ügyészek, hogy ő adta ki a parancsot az Egyetem téri tüntetés szétoszlatására, többek közt nagy fővárosi ipari vállalatok munkásainak segítségével.