Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket.

A Fehér Házból valamennyi nagy tévétársaság által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást

Olvasson még:

„rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump így fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik.

President Trump is terminating the United States’ participation in the Joint Comprehensive Plan of Action (JCPOA) with Iran and re-imposing sanctions lifted under the deal. https://t.co/ACJODlAw0p

— The White House (@WhiteHouse) 2018. május 8.

Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Ha életben maradna ez az egyezmény, akkor ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten

– tette hozzá. „Nincs megfelelő mechanizmus” annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat – hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.

Leszögezte: „világos”, hogy a jelenlegi, „alapjaiban hibás” egyezmény mellett

az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombára tegyen szert,

ezért – mint hangsúlyozta - az Egyesült Államok kivonul az egyezményből.

A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig – ahogyan Trump fogalmazott: – „a lehető legmagasabb szinten”. Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek – közölte. A beszéd után Donald Trump aláírta azt a memorandumot, amely a büntető intézkedésekről rendelkezik.

„At the heart of the Iran deal was a giant fiction: that a murderous regime desired only a peaceful nuclear energy program. Today, we have definitive proof that this Iranian promise was a lie.” pic.twitter.com/9m4VBjnHj7

— The White House (@WhiteHouse) 2018. május 8.

Az elnök leszögezte: valódi, tartós megoldást szeretne az iráni nukleáris fenyegetés megoldására, de konkrétumokat nem említett. Hozzátette: ilyen tartós megoldást szerinte Irán is akar majd. Szintén konkrétumok nélkül közölte: az Egyesült Államok más országok ellen is szankciókat foganatosíthat.

Haszan Róháni iráni elnök Trump bejelentésére reagálva közölte: az atomprogramról kötött szerződésből történő amerikai kilépés ellenére

Irán egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz

és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal.

Hozzátette ugyanakkor, hogy miután az Egyesült Államok bejelentette kilépését a többhatalmi szerődésből, újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak.

Közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet Brüsszelben azt mondta, hogy folytatódik a nemzetközi erőfeszítés az Iránnal kötött többhatalmi atomalku fenntartása érdekében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök bátor, helyes döntést hozott az iráni nukleáris alku felmondásával.

Sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte kedd este Londonban kiadott közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését a megállapodásból.

A három ország alig burkolt utalást tett arra is, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal

követeli, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől

az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben.

Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel a közös közleményben – amelyet a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé – leszögezi, hogy a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a közös biztonsági érdekek szempontjából.

Így fognák vissza az iráni atomprogramot

Az iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között jött létre 2015-ben.

Az egyezséget a Teherán nukleáris programja körül Irán és a nagyhatalmak között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el a felek. A megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

A dokumentum értelmében nemzetközi ellenőrök ellenőrizhetik az iráni atomlétesítményeket, de katonai létesítményekbe is ellátogathatnak – igaz, ehhez előzetesen az iráni vezetésnek is hozzá kell járulnia, és a tervezetthez képest más időpontot is javasolhat.

Az araki nehézvizes reaktort átépítik, hogy ne lehessen atomfegyverhez szükséges plutónium kifejlesztésére használni.

Az alacsony dúsítású uránkészletek 96 százalékát felszámolják, vagy másik országba szállítják. Irán továbbra is dúsíthat uránt kutatási és fejlesztési, békés célokra.

Az egyezség szakértők szerint legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe fokozatosan feloldják az iszlám köztársaság ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad.

A perzsa állam ígéretet tett rá, hogy az urándúsításhoz használatos nagyteljesítményű centrifugák számát tíz éven belül kétharmadára csökkenti. A natanzi létesítményben 5060, a fordói nukleáris komplexumban pedig további 1044 centrifuga maradhat, azonban ezeket nem használhatják urándúsításra. Az egyezmény aláírásának idején Iránnak 19 ezer centrifugája volt, de ezek közül kevesebb mint tízezer működött.

Az Irán elleni nemzetközi szankciókat 2016-tól, fokozatosan kezdték el feloldani, és amennyiben az ország megsérti a vállalt kötelezettségeit, a korlátozások ismételten életbe lépnek.