// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem tudja, miért kellene ellátogatnia Mezőzáhra? Mondjuk az okot!

// HIRDETÉS

A Maros megyei falu közelében éppen most virágzik egy növénytani kuriózum.

De hol is van az a Mezőzáh? Itt:

Amint látható, Kolozsvár és Marosvásárhely felől is megközelíthető (az utak minőségéről nincs hír). Na de miért kellene odamenni éppen mostanában? Hát a Paeonia Tenuifolia miatt. Jó, van neki szép magyar neve is: keleti bazsarózsa. Ez a ritka növény éppen mostanság virágzik. És a következő két hétben tetőzik a színpompás jelenség. Vagyis akár ezen, akár a következő, nagyon hosszú hétvégén is meg lehet csodálni a virágba borulást a Mezőzáh közelében levő botanikai rezervátumban.

És akkor jöjjenek a legek. Az első: Mezőzáh az egyetlen hely Európában, ahol a keleti bazsarózsa ilyen szépen fennmaradt. Legalábbis a hírforrás szerint. Kicsit szétnéztünk, és azt találtuk, hogy a virág Magyarországon is megtalálható, szintén egyetlen helyen, viszont csak az utóbbi években leltek rá.

A mezőzáhi bazsarózsákra vonatkozó első ismert adatok viszont 1846-ból származnak, amikor is egy példány kiállításra került egy bécsi herbáriumban, az erdélyi flórát bemutató gyűjteményben. Mellesleg a növény a jégkorszak után telepedhetett meg Mezőzáh környékén, olyan 10 000 évvel ezelőtt.

A második leg: a mezőzáhi botanikai rezervátum a világ legmagasabb helye, ahol a keleti bazsarózsa megtelepedett. Aki a környéket ismeri, most felhúzhatja a szemöldökét: a vidék nem kimondottan a magaslatairól híres. Azonban úgy tűnik, a keleti bazsarózsa számára a 450 méteres tengerszint feletti magasság is világrekordnak számít.

A Mezőzáhtól öt kilométerre található rezervátumot Alexandru Borza román botanikus alapította, és jelenleg több mint 50 000 növény virágzását lehet megcsodálni április-májusban.

Az Ugron-kastély

Persze nem csak viruló növényritkaságot lehet Mezőzáhon látni. Ott a Pákey Lajos tervezte, 1912-ben befejezett Ugron-kastély, amely ugyan nem ragyog régi fényében, de azért impozáns látvány. Aztán ott a csinos református templom, a környéken pedig tó is van. Nem is egy.

Hát ezért érdemes ellátogatni mostanság Mezőzáhra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS