Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, hogy Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága arra szólította fel Romániát,

fontolja meg újra a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának küszöbértékét a közigazgatásban is.

Jelenleg ugyanis a kisebbségi nyelveket csak olyan települések közhivatalaiban lehet hivatalosan használni, ahol a kisebbséghez tartozó népesség aránya a lakosság több mint 20 százalékát teszi ki. Ez a küszöb a helyi szinten folytatott ügyek és ügyintézések egyharmada esetében teszi lehetővé a kisebbségi nyelvek használatát – mondták.

A jelentés szerint Romániában hosszú múltra visszatekintő hagyománya van a kisebbségi nyelvek használata előmozdításának. Pozitív példák között sorolták a több kisebbségi nyelven folyó oktatás és a magántulajdonú rádiók és televíziók magyar nyelvű adásainak támogatását, a középiskolai és egyetemi képzésben részt vevő roma hallgatók oktatási lehetőségeinek elmúlt időszakban történt bővítését, valamint a nemzeti kisebbségek részvételének biztosítását a politikai döntéshozatal folyamataiban.

A jelentés kiemelte, hogy általánosságban a román oktatási rendszer több kisebbségi nyelv használatának magas szintű támogatását garantálja. Véleményük szerint ugyanakkor

biztosítani kell az oktatáshoz szükséges számú tanár képzését bolgár, cseh, horvát, német, magyar, román, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán nyelven.

Képviselőikkel együttműködve átfogó oktatási modellt kell kidolgozni a török és a tatár kisebbségek számára, emellett tovább kell szélesíteni a romák oktatási lehetőségeit, figyelembe véve az érintett kisebbség igényeit és kívánságait – tették hozzá.

Az Európa Tanács sajnálatát fejezte ki, hogy az illetékes román hatóságok adatközlésének késedelme és a naprakész információk hiánya akadályozta a romániai kisebbségi nyelvek jelenlegi helyzetének pontos értékelését.