Emlékeznek még a Cenaclul Flacăra nevű hazafias zenés-verses dzsemborira az ántivilágból? Nos, felélesztik, az egyesülés centenáriuma tiszteletére.
Adrian Păunescu, a román nemzet lánglelkű költője, a Nagy Nacionálkommunista Bárd, a farmernadrágos generáció mecénása, Nicolae Ceaușescu elvtárs (amúgy nem is rossz tollú) csahos kutyája 2010-ig ontotta magából a nemzeti, egységes és oszthatatlan szólamokat és rendezvényeket. Ikonikus tömegeseménye, a Cenaclul Flacăra névre hallgató hazafias verses-zenés folk-szocreál happeningsorozat 1973 és 1985 között futott, szerte a mioritikus hazában. 2010-ben kollégánk írt a Bárdról egy nekrológot, amelyet imígyen zárt: „Adrian, jó hogy itt voltál, de jó, hogy most már nem itt vagy.”
Hatalmas megdöbbenésünkre a fent látható plakát lóg most a kolozsvári diákművelődési ház elején. Adrian Păunescu nem halt meg. Feltámadt, a centenáriumi év tiszteletére. És áprilisban ismét ezer fokon lobog majd a hazafias láng a Cenaclul Flacăra-n.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.