// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

A közelmúlt paradoxona

// HIRDETÉS

A románok percepciójában a kommunizmus bukása volt az utóbbi 100 év legnagyobb eredménye, ugyanakkor a legnagyobb kudarca is. És nem a nagy egyesülés.

A legutóbbi IRES-felmérés résztvevőinek feltették a következő kérdést: „Ha visszagondol Románia történelmének utóbbi 100 évére, akkor ön szerint mi az ország legnagyobb eredménye?”

A válaszok mindenesetre váratlanok voltak. Az első helyen, a válaszolók 20 százaléka szerint,

a „kommunizmusból való kikerülés/az 1989-es forradalom” áll és csak a második (15 százalékkal) a „Nagy Egyesülés”.

A meglepetés kontextuális is lehet, hiszen benne vagyunk a centenáriumi évben, és az összes román történelmi tartomány egyesülését a Román Királysággal gyakrabban emlegették, mint korábban. Még akkor is, ha negatív kontextusban („még nem rendelkezünk egy eseménytervvel”, „nincs országprojektünk”), az Egyesülés témája gyakran felbukkant az információforrásként vezető helyen álló tévék műsoraiban. Következésképpen arra lehetett volna számítani, hogy az Egyesülés szerepel majd az első helyen, ha másért nem, a felemelő dolgokhoz való igazodási kényszerből. De ha nem így történt, akkor ez azt jelenthetné, hogy egy szokványos évben, amikor az Egyesülés csak ritkán és talán kizárólag iskolai környezetben kerül szóba, csak minden tizedik román tekintené főbenjárónak az 1918-as eseményt.

Mindenesetre egyértelmű volt, hogy

az átélt esemény emlékezete jelentősen megelőzi a történelmi emlékezetet.

Hiszen a megemlített közelmúltbeli események között volt még az EU-csatlakozás (8%), a NATO-csatlakozás (1%), sőt, még a kommunista rezsim is (7%), és külön említették a kommunista korszak nagy építkezéseit (a Nép Háza, a metró és más hasonlók), melyek szintén 1 százalékkal szerepeltek a válaszolók által említettek között.

A közelmúlt emlékezete gyaníthatóan más európai társadalmakban is elsőbbséget élvez a történelmivel szemben, annál is inkább, mert az emberek gondolkodása elsősorban egyéni perspektívájú. És még ha a kérdés objektív fordulatot tartalmaz („Ha visszagondol Románia történelmének utóbbi 100 évére…”), a szubjektív érzésnek – spontán módon – elsőbbsége van egy átfogóbb és egyén feletti tapasztalatra kiterjesztett gondolatmenettel szemben. Valójában ez a liberális mentalitás fő hatása: az egyénnek az érdeklődés középpontba állítása és a szubjektivitás szupremáciája. Magának a politikának is kezd az egyén a szubjektumává válni a közösség helyett, ami olyan iszonyatos feszültségeket kelt, melyeknek részben már nem is vagyunk tudatában.

A románok tömeges távozása és az ebből következő demográfiai és költségvetési egyensúlyhiányok voltaképpen a liberális politikák közvetlen következményei,

melyek hajlamosak hitelteleníteni, valamint elavultként és elnyomóként bemutatni a közösséget. Maga a család is erős nyomásgyakorlásoknak van kitéve, az utóbbi 20 év szociális politikái zömmel az egyén felé irányultak.

Ezen kívül a kommunizmus bukása igazán korszakalkotó tényező, mely minden bizonnyal egy objektív történelemben is a XX. század végének meghatározó eseményeként marad majd fenn. Következésképpen nem lesz ellentmondás az objektív és a szubjektív sík között, a kommunizmus bukása minden 45 év feletti számára döntő és főleg megannyi vitának alávetett esemény lévén. Hiszen a kérdés némiképp kétértelmű, ugyanis nem világos, hogy olyan valamiről van-e szó, amelyben a megkérdezettek is részt vettek, vagy akaratuktól függetlenül történt meg. Ezzel magyarázható, hogy a közvetlenül utána következő kérdésre (Mi az ország legnagyobb kudarca az utóbbi 100 évben) a legtöbben (10%) szintén a forradalmat nevezték meg. Tehát a decemberi forradalom egyszerre Románia legnagyobb eredménye és legnagyobb kudarca is az utóbbi évszázadban.

Ez olyan paradoxon, melynek nem tulajdonítottunk kellő figyelmet

és mely talán a románok jelenlegi politikától való jelentős eltávolodását is megmagyarázza. A kommunizmus bukása, természetesen, eredmény volt, de az csak a kezdet, a nulladik pont volt, ahonnan éppenséggel a politikának el kellett volna kezdődnie. Következésképpen a kommunizmus bukását és az úgynevezett forradalmat elpazarolt óriási történelmi esélynek, példátlan lehetőségek eltékozlásának érzékelték. Arról nem is beszélve, hogy a forradalmárok „győzelme” ellenére, a megtorlás szerzőit a mai napig nem büntették meg. A győzelem és a kudarc már az elejétől fogva összefonódott.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS