// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A közelmúlt paradoxona

// HIRDETÉS

A románok percepciójában a kommunizmus bukása volt az utóbbi 100 év legnagyobb eredménye, ugyanakkor a legnagyobb kudarca is. És nem a nagy egyesülés.

A legutóbbi IRES-felmérés résztvevőinek feltették a következő kérdést: „Ha visszagondol Románia történelmének utóbbi 100 évére, akkor ön szerint mi az ország legnagyobb eredménye?”

A válaszok mindenesetre váratlanok voltak. Az első helyen, a válaszolók 20 százaléka szerint,

a „kommunizmusból való kikerülés/az 1989-es forradalom” áll és csak a második (15 százalékkal) a „Nagy Egyesülés”.

A meglepetés kontextuális is lehet, hiszen benne vagyunk a centenáriumi évben, és az összes román történelmi tartomány egyesülését a Román Királysággal gyakrabban emlegették, mint korábban. Még akkor is, ha negatív kontextusban („még nem rendelkezünk egy eseménytervvel”, „nincs országprojektünk”), az Egyesülés témája gyakran felbukkant az információforrásként vezető helyen álló tévék műsoraiban. Következésképpen arra lehetett volna számítani, hogy az Egyesülés szerepel majd az első helyen, ha másért nem, a felemelő dolgokhoz való igazodási kényszerből. De ha nem így történt, akkor ez azt jelenthetné, hogy egy szokványos évben, amikor az Egyesülés csak ritkán és talán kizárólag iskolai környezetben kerül szóba, csak minden tizedik román tekintené főbenjárónak az 1918-as eseményt.

Mindenesetre egyértelmű volt, hogy

az átélt esemény emlékezete jelentősen megelőzi a történelmi emlékezetet.

Hiszen a megemlített közelmúltbeli események között volt még az EU-csatlakozás (8%), a NATO-csatlakozás (1%), sőt, még a kommunista rezsim is (7%), és külön említették a kommunista korszak nagy építkezéseit (a Nép Háza, a metró és más hasonlók), melyek szintén 1 százalékkal szerepeltek a válaszolók által említettek között.

A közelmúlt emlékezete gyaníthatóan más európai társadalmakban is elsőbbséget élvez a történelmivel szemben, annál is inkább, mert az emberek gondolkodása elsősorban egyéni perspektívájú. És még ha a kérdés objektív fordulatot tartalmaz („Ha visszagondol Románia történelmének utóbbi 100 évére…”), a szubjektív érzésnek – spontán módon – elsőbbsége van egy átfogóbb és egyén feletti tapasztalatra kiterjesztett gondolatmenettel szemben. Valójában ez a liberális mentalitás fő hatása: az egyénnek az érdeklődés középpontba állítása és a szubjektivitás szupremáciája. Magának a politikának is kezd az egyén a szubjektumává válni a közösség helyett, ami olyan iszonyatos feszültségeket kelt, melyeknek részben már nem is vagyunk tudatában.

A románok tömeges távozása és az ebből következő demográfiai és költségvetési egyensúlyhiányok voltaképpen a liberális politikák közvetlen következményei,

melyek hajlamosak hitelteleníteni, valamint elavultként és elnyomóként bemutatni a közösséget. Maga a család is erős nyomásgyakorlásoknak van kitéve, az utóbbi 20 év szociális politikái zömmel az egyén felé irányultak.

Ezen kívül a kommunizmus bukása igazán korszakalkotó tényező, mely minden bizonnyal egy objektív történelemben is a XX. század végének meghatározó eseményeként marad majd fenn. Következésképpen nem lesz ellentmondás az objektív és a szubjektív sík között, a kommunizmus bukása minden 45 év feletti számára döntő és főleg megannyi vitának alávetett esemény lévén. Hiszen a kérdés némiképp kétértelmű, ugyanis nem világos, hogy olyan valamiről van-e szó, amelyben a megkérdezettek is részt vettek, vagy akaratuktól függetlenül történt meg. Ezzel magyarázható, hogy a közvetlenül utána következő kérdésre (Mi az ország legnagyobb kudarca az utóbbi 100 évben) a legtöbben (10%) szintén a forradalmat nevezték meg. Tehát a decemberi forradalom egyszerre Románia legnagyobb eredménye és legnagyobb kudarca is az utóbbi évszázadban.

Ez olyan paradoxon, melynek nem tulajdonítottunk kellő figyelmet

és mely talán a románok jelenlegi politikától való jelentős eltávolodását is megmagyarázza. A kommunizmus bukása, természetesen, eredmény volt, de az csak a kezdet, a nulladik pont volt, ahonnan éppenséggel a politikának el kellett volna kezdődnie. Következésképpen a kommunizmus bukását és az úgynevezett forradalmat elpazarolt óriási történelmi esélynek, példátlan lehetőségek eltékozlásának érzékelték. Arról nem is beszélve, hogy a forradalmárok „győzelme” ellenére, a megtorlás szerzőit a mai napig nem büntették meg. A győzelem és a kudarc már az elejétől fogva összefonódott.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS