// 2026. november 16., hétfő // Ödön

PSD – állam és rendszerellenes retorika között

// HIRDETÉS

A Liviu Dragnea által vezetett párt már nem folytathatja sokáig azt, hogy egyszerre van hatalmon és használ ellenzéki diskurzust.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nemcsak az a szervezet, mely ma a kormányzati többséget ellenőrzi, hanem az is, amelyik az állami rendszer kontinuitását 1989 után szavatolta. Ennek ellenére a párt diskurzusa most rendszerellenes: a központnak ellenálló periféria, az állam által bántalmazottak állammal szembeni pártja akar lenni. Egy rakás összeesküvésre mutat rá, gyarmatosítással vádolja Brüsszelt. A „párhuzamos állam” elleni retorika méretéről már nem is beszélve, mely kiszorította a közbeszédből a saját kormányzati tevékenységével kapcsolatos magyarázatokat.

Több olyan példát is említhetnénk, melyek alapján úgy tűnik,

a PSD rendszerellenes identitást épít magának, mely alapvetően különbözik az őt mindig is jellemző, nacionalista árnyalatokkal rendelkező populizmustól.

Ennek kapcsán felmerül bennünk a kérdés, milyen okai vannak e váltásnak és milyen mértékben tükröznek ezek egy tartalmi metamorfózist.

A PSD különféle nevek alatt (FSN, FDSN, PDSR) a posztkommunista korszak legnagyobb részében kormányon volt, a törvényhozási termelésre és az alkotmányos szabályokra gyakorolt hatása pedig meghatározó jellegű. Az új politikai rendszer felépítésének módjától a szocialista gazdaságból való kilépés típusáig és az EU-hoz való csatlakozásra vonatkozó tárgyalásokig mind e politikai szervezet művei. Bár több neve is volt, soha senki sem kételkedett valódi identitásában: a kommunista állampárt örökösi mivoltában. 1989 és 1990 fordulóján ebből született meg, 1992-ben szintén az államból és az állam forrásaival született újjá.

Amit ma Szociáldemokrata Pártnak neveznek, sohasem volt sem autentikus párt, sem szociáldemokrata.

A hatalom címkéje, bejegyzett márkaneve volt. A hatalom pártja volt, amilyen minden olyan rezsimben van, ahol a demokrácia egy tényállás választási legitimációs mechanizmusára korlátozódik.

Ennek ellenére a párt 1992 után kezdett elválni az államtól. A kormányzat szintjén az állami technokráciából származó emberekkel rendelkezett, de gazdasági szinten a vállalatigazgatók biztosították a politikai hatalom gazdasági hatalommá, majd a gazdasági hatalom politikai befolyássá átváltásának erényes körét.

Ezáltal Iliescu szervezete vált a posztkommunista oligarchák fő pártjává. De mindezek nem történtek volna meg, ha a Belügyminisztérium, a titkosszolgálatok, az ügyészség és az igazságszolgáltatás szintjén nem létezett volna egy másik, hasonlóan erényes kör. Valójában hasonlóan ördögi. Az állam ezen testületein foltot ejtettek az 1989 előtti, az 1989-es és az 1990-es tetteik. Félelemmel tekintettek a társadalomra, mert az számon kérhette volna őket. A hatalom pártja biztosította büntetlenségüket. Ők pedig büntetlenséget biztosítottak neki az Iliescu által pátyolgatott haveri kapitalizmus összes törvénysértéseivel szemben.

A szakítás a 2005. áprilisi kongresszuson vált láthatóvá. Akkor Iliescu és az őt támogató volt teljhatalmú kormányfő Năstase

vereséget szenvedett azoktól, akik lassan, de biztosan átvették a hatalmat a pártban: a helyi oligarcháktól.

Geoană csak az a technokrata volt, akinek le kellett vezényelnie a párton belüli átmenetet a központosított rendszerből a helyi oligarchák föderációjába.

A PSD akkor láthatóvá vált metamorfózisa a mai napig folytatódik: olyan párt képét mutatja, mely látszólag elszakadt az emberi forrását biztosító államtól, a helyi klientúra-rendszerekre korlátozódik és gyakorlatilag kormányzásra képtelen.

Az államtól való függése a PSD nagy hiányossága. Kettős függőségről van szó: függés a forrásoktól és a védelemtől. A kiskirályok 2005 után megpróbáltak kiegyezni az új hatalommal, 2006-tól pedig Tăriceanun keresztül gyakorlatilag átvették a hatalmat. Aztán 2009-ben ténylegesen hatalomra is kerültek, Geoană legyőzése után pedig egyéni együttműködési formákban és az Románia Haladásáért Nemzeti Szövetségen (UNPR) keresztül éltek túl, mely hidat képezett a hatalom és az ellenzékben lévő PSD között.

Amikor Băsescu elnök egy ígéretes PSD-s vezetőt, Maiort nevezte ki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére, gyakorlatilag

elismerte, hogy a hatalmat vagy a PSD-vel folytatott együttműködés valamilyen formájában, vagy e párt egyes forrásainak átvételével lehet gyakorolni.

Mindkettőt kipróbálta. De a PSD a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött szövetségével biztosította magának a parlament de facto uralását, majd a 2012-es választási győzelmet és azóta az összes többséget ellenőrzése alatt tartja.

Így maradt a mai napig a hatalom pártja. Ennek ellenére a PSD-n belül sokan nem voltak haszonélvezői az állammal vagy Băsescuval folytatott együttműködésnek. Victor Ponta ezt a párton belüli frusztrációt használta fel, hogy azt 2010 és 2015 között vezethesse, de ő szintén csak egy központ által a helyi oligarchákra ragasztott címke volt. Ezek egy része szerencsésen átvészelte ezt az időszakot, de a legerősebbek többsége a saját bőrén érezte meg a büntetlenségi korszak végét.

Dragnea azzal az ígérettel vette át a PSD vezetését, hogy biztosítani fogja a múltbéli tényállás visszaállítását.

De már senki sem hihetett neki becsületszóra. A politikai diskurzust a központi oligarchák tévéi sajátítják ki. A PSD identitását annak a célnak rendelik alá, hogy fel kell számolni az államnak azt a részét, mely ügyeket tár fel és ítéleteket mond ki. És minthogy a korrupcióellenes lépések legitimációja nem annyira a belpolitikában, mint inkább az EU és az AEÁ-val meglévő partnerség szintjén van meg, ezek szintén a PSD-s retorika célpontjaivá válnak.

A kivetített identitással, elszegényedett, az igazságtalan bánásmódra panaszkodó oligarchák mellett nehezen mozgósítható választókkal rendelkező, ráadással egy minden eddiginél rosszabb kormányzást felmutató PSD továbbra is a hatalom pártja marad. De választania kell majd, hogy kitart a jelenlegi zsákutcás politika mellett, vagy visszatér a megreformálatlan állam régi formájához, mellyel – végső soron – öröktől fogva szimbiózisban él.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Feszültségek és rendezetlen kérdések lezárásáról tárgyalt Magyar Péterrel a román államfő Dublinban
Krónika

Feszültségek és rendezetlen kérdések lezárásáról tárgyalt Magyar Péterrel a román államfő Dublinban

Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS