// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Összegyűlt az egymillió aláírás a Minority Safepack támogatására

// HIRDETÉS

Április 3. a határidő, most 1,2 millió aláírás a cél.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke közölte Facebook-oldalán, hogy összegyűlt a szükséges egymillió aláírás a Minority Safepack állampolgári kezdeményezés támogatására.

Bár az fura, hogy a projekt saját honlapja szerint csütörtök délben még nincs meg az egymillió aláírás (644 679 online, 338 934 offline, vagyis 16 378 hiányzik), az Európai Bizottság honlapja szerint az online aláírások száma 674 482, ami több, mint az előbb említett.

A FUEN közlése szerint az egymilliós szám csak egy becslés, amely az online támogatások és a FUEN tagszervezetei és partnerei által papíron gyűjtött aláírások összesítéséből származik.

Vincze Loránt azt írja: biztonságból még gyűjtenének 200 ezret a keddi határidőig.

A Minority Safepack kezdeményezés akkor sikeres, ha összegyűlt összesen legalább egymillió támogató nyilatkozat, és a támogató nyilatkozatok száma legalább hét tagállamban elérte az adott tagállamra vonatkozóan előírt küszöbértéket – ezek a feltételek most teljesültek: az országos küszöböt tíz tagállamban – Románia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Spanyolország, Dánia, Horvátország, Bulgária, Litvánia és Szlovénia – sikerült átlépni, ráadásul Olaszországban, Ausztriában és Lengyelországban is jó esély van erre a kampány zárultáig.

A végleges adatokat a szervezők szerdán, április 4-én az európai ernyőszervezet székhelyén, a németországi Flensburgban, illetve Kolozsváron, az RMDSZ székházában ismertetik 11 órakor, az eseményeket a Minority SafePack Facebook-oldalán élőben lehet követni.

A tervek szerint 2018. július 2-ig minden tagállam ellenőrzi az aláírások hitelességét, és legkésőbb 2018. október 2-ig elkezdődik a jogalkotás.

A FUEN megítélése szerint az Európai Unióban a nemzeti kisebbségek védelmében gyűjtött nagy számú aláírás egy markáns üzenetet fogalmaz meg: az Európai Uniónak el kell ismernie és védenie kell az őshonos kisebbségeket és nyelvi csoportokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS