// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mátyás király uralkodik az idei Kolozsvári Magyar Napokon

// HIRDETÉS

Persze nem személyesen, hanem így: Mátyás-színpad, Mátyás-udvar, Mátyás-előadás.

Ha 2018-ban van Mátyás király születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója, a legigazságosabb magyar uralkodó pedig Kolozsváron született, akkor nem csak érthető, hanem törvényszerű, hogy az idén zajló 9. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) főszereplője is ő legyen. Főleg ha arra gondolunk, hogy a szervező Kincses Kolozsvár Egyesület a Hunyadi-hollót Oszkárrrá avanzsálva megtette a rendezvény mindenkori „reklámarcává”.

Ezért hát a nagy király kultusza, alakja az idei, augusztus 19. és 26. között zajló rendezvény fő és visszatérő motívuma lesz – magyarázta szerdán sajtótájékoztatón az a két ember, aki nélkül nincs, legalábbis eddig nem volt KMN, vagyis Gergely Balázs főszervező és Szabó Lilla programigazgató.

A Mátyás-udvart a KMN egyik legfontosabb helyszínének szánják, ugyanis a helyszín, a Bánffy-palota udvara a Főtér közvetlen szomszédságában van, így várhatóan igen sokan betérnek majd belehallgatni a reneszánsz zenékbe, megnézni a tematikus rendezvényeket vagy este afterpartizni a főtéri nagykoncertek után. A másik fő Mátyás-helyszín a romkert a Farkas utcai református templom tőszomszédságában, ahol Mátyás-korabeli falut rendez majd be az Emese park korabeli viseletben tevékenykedő legénysége.

És ha már utaltunk a főtéri nagykoncertekre, itt az idei felhozatal: szerdán Lovasi András eleveníti fel eddigi zenei pályafutását, előzenekara az idén 25 éves kolozsvári Knock Out lesz. Csütörtökön Rúzsa Magdi lép fel, pénteken Keresztes Ildikó után Révész Sándor és Závodi János a Piramis zenei világát idézi meg, szombaton a Bagossy Brothers melegítí be a közönséget Demjén Ferenc előtt, vasárnap pedig nem kevesebb, mint száz zenész lesz a színpadon, a 100 Tagú Cigányzenekart ugyanis nem véletlenül hívják éppen így.

Az az igazság, hogy miután két évvel ezelőtt a KMN-beharangozó sajtótájékoztatóra begrasszált az omegás Kóbor János, számítottunk rá, hogy most is megjelenik valamelyik titokban meghívott fellépő, de ez most elmaradt (ugyan, a 100 Tagú Cigányzenekar, hagyjál már…).

A szervezők elmondták viszont, hogy tanultak a tavalyi helyszínbővítés tapasztalataiból, hiszen a sétatéri színpad sikeres volt ugyan, de nem az igazi, hiányzott ugyanis a zöldövezet, a pihenésre alkalmas tér, ráadásul a közönségnek szaladgálnia kellett a Főtér és a Sétatér között. Idén ez másképp lesz: megmarad ugyan a sétatéri helyszín, de jóval inkább leválasztva a főtéri zsizsegésről: nagyon finom zenei stílusok váltják egymást a tavalyinál kisebb színpadon, gyerekprogramok, ejtőzés és lazítás várható a park fái között.

Ezenkívül persze ismét a szokott helyszíneken zajlanak majd az események: lesz színpad a Farkas-utcában, kézműves-, élelmiszer- és könyvesstandok, múzeumok sétánya, lacikonyhák, borutca a várfal tövében és megmarad találkozóhelynek a Szentegyház u. 4 szám belső udvara is. Meg a különféle előadások, könyvbemutatók, koncertek, városnéző séták, beszélgetések és a számtalan egyéb esemény, ami előtt vagy után az ember találkozhat rég (talán épp egy éve) nem látott ismerőseivel, korzózhat egyet borospohárral a kézben a nyári estében, vagy leül egy sörre-lángosra a Farkas utcában. Mert hát ezért is szeretjük a Kolozsvári Napokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS