// 2026. november 7., szombat // Rezso

Mátyás király uralkodik az idei Kolozsvári Magyar Napokon

// HIRDETÉS

Persze nem személyesen, hanem így: Mátyás-színpad, Mátyás-udvar, Mátyás-előadás.

Ha 2018-ban van Mátyás király születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója, a legigazságosabb magyar uralkodó pedig Kolozsváron született, akkor nem csak érthető, hanem törvényszerű, hogy az idén zajló 9. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) főszereplője is ő legyen. Főleg ha arra gondolunk, hogy a szervező Kincses Kolozsvár Egyesület a Hunyadi-hollót Oszkárrrá avanzsálva megtette a rendezvény mindenkori „reklámarcává”.

Ezért hát a nagy király kultusza, alakja az idei, augusztus 19. és 26. között zajló rendezvény fő és visszatérő motívuma lesz – magyarázta szerdán sajtótájékoztatón az a két ember, aki nélkül nincs, legalábbis eddig nem volt KMN, vagyis Gergely Balázs főszervező és Szabó Lilla programigazgató.

A Mátyás-udvart a KMN egyik legfontosabb helyszínének szánják, ugyanis a helyszín, a Bánffy-palota udvara a Főtér közvetlen szomszédságában van, így várhatóan igen sokan betérnek majd belehallgatni a reneszánsz zenékbe, megnézni a tematikus rendezvényeket vagy este afterpartizni a főtéri nagykoncertek után. A másik fő Mátyás-helyszín a romkert a Farkas utcai református templom tőszomszédságában, ahol Mátyás-korabeli falut rendez majd be az Emese park korabeli viseletben tevékenykedő legénysége.

És ha már utaltunk a főtéri nagykoncertekre, itt az idei felhozatal: szerdán Lovasi András eleveníti fel eddigi zenei pályafutását, előzenekara az idén 25 éves kolozsvári Knock Out lesz. Csütörtökön Rúzsa Magdi lép fel, pénteken Keresztes Ildikó után Révész Sándor és Závodi János a Piramis zenei világát idézi meg, szombaton a Bagossy Brothers melegítí be a közönséget Demjén Ferenc előtt, vasárnap pedig nem kevesebb, mint száz zenész lesz a színpadon, a 100 Tagú Cigányzenekart ugyanis nem véletlenül hívják éppen így.

Az az igazság, hogy miután két évvel ezelőtt a KMN-beharangozó sajtótájékoztatóra begrasszált az omegás Kóbor János, számítottunk rá, hogy most is megjelenik valamelyik titokban meghívott fellépő, de ez most elmaradt (ugyan, a 100 Tagú Cigányzenekar, hagyjál már…).

A szervezők elmondták viszont, hogy tanultak a tavalyi helyszínbővítés tapasztalataiból, hiszen a sétatéri színpad sikeres volt ugyan, de nem az igazi, hiányzott ugyanis a zöldövezet, a pihenésre alkalmas tér, ráadásul a közönségnek szaladgálnia kellett a Főtér és a Sétatér között. Idén ez másképp lesz: megmarad ugyan a sétatéri helyszín, de jóval inkább leválasztva a főtéri zsizsegésről: nagyon finom zenei stílusok váltják egymást a tavalyinál kisebb színpadon, gyerekprogramok, ejtőzés és lazítás várható a park fái között.

Ezenkívül persze ismét a szokott helyszíneken zajlanak majd az események: lesz színpad a Farkas-utcában, kézműves-, élelmiszer- és könyvesstandok, múzeumok sétánya, lacikonyhák, borutca a várfal tövében és megmarad találkozóhelynek a Szentegyház u. 4 szám belső udvara is. Meg a különféle előadások, könyvbemutatók, koncertek, városnéző séták, beszélgetések és a számtalan egyéb esemény, ami előtt vagy után az ember találkozhat rég (talán épp egy éve) nem látott ismerőseivel, korzózhat egyet borospohárral a kézben a nyári estében, vagy leül egy sörre-lángosra a Farkas utcában. Mert hát ezért is szeretjük a Kolozsvári Napokat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS