A bukaresti parlament állást foglalt Románia és Moldova egyesülése mellett keddi ünnepi ülésén, amelyet a Románia és Besszarábia egyesülését kimondó 1918. március 27-i népgyűlés századik évfordulója alkalmából tartott.

Az ülésen, amelyen Klaus Iohannis kivételével az összes fontosabb állami tisztség betöltője, az egyházi vezetők és a korona őrzője címet viselő Margit hercegnő is részt vett, ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amely  teljesen legitimnek nevezi a Moldovai Köztársaság azon polgárainak óhaját, akik szeretnék, hogy országuk Romániával egyesüljön, mivel ez „a román nemzet természetes fejlődési folyamatának folytatása”.

Az Ünnepélyes nyilatkozat Besszarábia és az anyaország, Románia 1918. március 27-i egyesülésének megünneplésére című  dokumentum szerint az esetleges egyesülés a moldovai polgárok akaratán múlik, és úgy véli, Románia és polgárai jelenleg is készek, és mindig is készen állnak majd felkarolni a moldovai polgárok minden természetes, egyesülésre irányuló megnyilvánulását.

Dragnea: „akarom, hogy egyesüljünk Moldovával”

Hogy még egyértelműbb legyen a Moldova bekebelezésére vonatkozó szándék, a nyilatkozatot felolvasó Liviu Dragnea, a képviselőház és a nagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ki is mondta: azt szeretné, ha Moldova egyesülne Romániával.

Hasonlóan nyilatkozott Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke is, aki szerint a két ország polgárainak eltökéltségén múlik az újabb egyesülés.

Klaus Iohannis államfő és Viorica Dăncilă miniszterelnök ugyanakkor már valamivel mértéktartóbban fogalmazott. Előbbi az ünnepi alkalomra küldött üzenetében, utóbbi pedig parlamenti felszólalásában a két ország Európai Unión belüli közeledését, Moldova európai integrációjának támogatását emelte ki.

Ezt kérte Andrian Candu, a moldovai parlament elnöke is, aki az ottani törvényhozás küldöttségének élén érkezett az ünnepi ülésre.

Románia pénzzel segíti a moldovai kiskeresetűeket

Liviu Dragnea arról is beszélt, hogy Románia nem csak folytatja a moldovai beruházásait, hanem szociális támogatást is nyújt az alacsony jövedelmű moldovaiaknak.

A soron következő költségvetési kiegészítés alkalmával Románia „jelentős összeget” különít el erre a célra – mondta a PSD elnöke.

Lehurrogták az RMDSZ-t

Az RMDSZ törvényhozói nem szavazták meg a parlament állásfoglalását, szenátorai és képviselői tartózkodtak a voksoláson. Korodi Attila képviselő szerint az RMDSZ-eseket emiatt lehurrogták az ülésen.

Novák Csaba Zoltán szenátor felszólalásában kifogásolta, hogy míg Románia támogatja a besszarábiai románok önrendelkezési törekvéseit, a romániai magyarok jogairól való párbeszédet elutasítja.

„Miért bírálnak, amikor anyanyelvhasználati jogaink bővítését kérjük? Miért üldözik szimbólumainkat? Miért próbálják ellehetetleníteni magyar iskoláinkat, mint ahogyan a marosvásárhelyi katolikus iskola esetében történt? Miért zárkóznak el, valahányszor az önrendelkezési jogokról próbálunk egyeztetni?”

– kérdezte a szenátor.

„Románia addig nem lehet jogállam, amíg egyeseket kevesebb jog illet meg, mint másokat, amíg a kisebbségek jogos követelései süket fülekre találnak” – mondta.