// 2026. április 11., szombat // Leó, Szaniszló

30 hónapos román centenáriumi év

// HIRDETÉS

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.

A Dăncilă-kormány maximális gyorsasággal kiadta a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusát tisztázó sürgősségi rendeletet. Nem sok híján április 1-e van.

Tudomásom szerint, a centenáriumi évről szóló megbeszélések már 2016-ban elkezdődtek.

A dolgok viszont, mióta a PSD kirobbantotta a kormányzati cirkuszt, nem sokat haladtak előre:

idő hiányában, érdeklődés hiányában, műveltség hiányában és – miért ne mondanánk ki?! – elkötelezett hazafiság hiányában. Most pedig, ilyen keservesen hosszú idő után, a kormány – sürgősséggel! – kibocsátott egy tisztázó jogszabályt…

Ki számára tisztázó, hiszen az új művelődésügyi miniszter, George Ivaşcu „lebénult” – ahogy azt maga mondta –, amikor meglátta, hogy milyen ötletek szerepeltek egy úgynevezett „kezdeti” projektben, ami azt jelenti, hogy azt feladták/felszámolták/megbénították.

„Ez a nagy ünnep valójában egy 2042 projektötleten való osztozkodást jelentett. (…) Hiányzott az elképzelés és egy vezérkoncepció. Az emberek, szegények, beleírtak oda mindent, ami szerintük reprezentatív volt rájuk nézve. Néhány példa arra, amit ott találtam: ki kellett volna adnom egy könyvet az utóbbi 100 év leggyakoribb betegségekről (…), utak és járdák felújítása, kijavítása (…), labdarúgó bajnokság a megyei csapatok részvételével. Ez néhány a 2042-ből. Kivettem azokat, melyek abban a pillanatban lebénítottak. (…)

Elsősorban ezeknek az ünnepségeknek kell véget vetni, melyek nem állnak össze egy nagy ünneppé”,

magyarázta Ivaşcu.

Első olvasatra hittem neki. Tudom, hogy van benne kezdeményezőkészség, vállalkozó, sok jó dolgot tett életében, nemcsak színészként, vezetőként is. Azt mondtam magamban, hogy tényleg lehettek őrültségek, meg olyasmik, amiket csak úgy bepakoltak, mindenféle távlati elképzelés nélkül. Van ez így!

Jó, jó, de a pont 2042 projektből mennyi volt vékonyka? 10, 44, 513, 1918, mennyi? Csak azért, hogy tudjuk, hol állunk, mennyit csináltunk meg, mennyi munka van még.

És mielőtt még feltehetnénk a kérdést, már itt is a válasz: a Centenárium nem ér véget 2018. december 31-én, az ezzel kapcsolatos akciók több éven keresztül zajlanak majd – mondja – derűsen – Ivaşcu.

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a „2018-as Centenáriumi Évet”, vagy mi?

Ilyen kétségbeesett körülmények között, természetesen, még az örökké megosztott ellenzékünk is összefogott.

Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) úgy döntöttek, egyszerű indítványt kezdeményeznek Ivaşcu ellen, mert a centenáriumi év első negyede után „még egyetlen Nagy Egyesülés megünneplésének szentelt projektet sem fogadtak és indítottak el”. „A centenáriumi évet a 100 évvel ezelőtti Egyesülés szellemében kell megünnepelni, de ez nem lehetséges egy olyan miniszterrel, aki elutasítja a párbeszédet és szabotálja az olyan maximális jelentőségű munkálatokat, mint a gyulafehérvári emlékmű. Elfogadhatatlan, hogy nem akarják felgyorsítani a kormány támogatásában részesülő projektek kiválasztását. (…) George Ivaşcu a miniszteri mandátuma átvétele óta totális kommunikációhiányt tanúsított a Parlamenttel, négyszer is elutasította a művelődési bizottság meghívását, valamint a párbeszédet a különleges centenáriumi bizottság tagjaival”, panaszolják az ellenzéki képviselők.

Majd azzal vádolják a minisztert, hogy túl lassú, megkésett a Centenáriumra vonatkozó stratégiájának ismertetésével és, hogy a kormány egyetlen egyet sem fogadott el a most létező 2042 projektből. Még a Nagy Egyesülés gyulafehérvári emlékművére vonatkozót sem.

Ez igen, lebénulás!

És a miniszter ezen zsibbadtsága közepette (de az ellenzéké is, hiszen semmilyen reakciója sem volt az elmúlt egy és negyed év alatt), Viorica Dăncilă kiad egy sürgősségi rendeletet a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusának tisztázásáról, melyben ez áll: „Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumára, figyelembe véve az ünnepi projektek és rendezvények nagyszabású jellegét, nagy számát, bonyolultságát és változatosságát, valamint azt, hogy ezeket eltérő finanszírozási és alárendeltségi rendszerű intézmények kezelik, Románia kormánya elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mellyel tisztázza a különleges költségvetés-meghatározási és finanszírozási mechanizmust, lehetőséget adva ugyanakkor arra, hogy a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket át lehessen vinni, legkésőbb 2020-ig”.

Vagyis, ha már úgy is káosz van és nincs idő rendbe tenni a dolgokat, a centenáriumi évben elkölteni a pénzeket, akkor majd később megtehetjük, mert átvihetők.

Nem baj, mert látjuk, hogy mire…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult
Krónika

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő
Székelyhon

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS