// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

30 hónapos román centenáriumi év

// HIRDETÉS

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.

A Dăncilă-kormány maximális gyorsasággal kiadta a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusát tisztázó sürgősségi rendeletet. Nem sok híján április 1-e van.

Tudomásom szerint, a centenáriumi évről szóló megbeszélések már 2016-ban elkezdődtek.

A dolgok viszont, mióta a PSD kirobbantotta a kormányzati cirkuszt, nem sokat haladtak előre:

idő hiányában, érdeklődés hiányában, műveltség hiányában és – miért ne mondanánk ki?! – elkötelezett hazafiság hiányában. Most pedig, ilyen keservesen hosszú idő után, a kormány – sürgősséggel! – kibocsátott egy tisztázó jogszabályt…

Ki számára tisztázó, hiszen az új művelődésügyi miniszter, George Ivaşcu „lebénult” – ahogy azt maga mondta –, amikor meglátta, hogy milyen ötletek szerepeltek egy úgynevezett „kezdeti” projektben, ami azt jelenti, hogy azt feladták/felszámolták/megbénították.

„Ez a nagy ünnep valójában egy 2042 projektötleten való osztozkodást jelentett. (…) Hiányzott az elképzelés és egy vezérkoncepció. Az emberek, szegények, beleírtak oda mindent, ami szerintük reprezentatív volt rájuk nézve. Néhány példa arra, amit ott találtam: ki kellett volna adnom egy könyvet az utóbbi 100 év leggyakoribb betegségekről (…), utak és járdák felújítása, kijavítása (…), labdarúgó bajnokság a megyei csapatok részvételével. Ez néhány a 2042-ből. Kivettem azokat, melyek abban a pillanatban lebénítottak. (…)

Elsősorban ezeknek az ünnepségeknek kell véget vetni, melyek nem állnak össze egy nagy ünneppé”,

magyarázta Ivaşcu.

Első olvasatra hittem neki. Tudom, hogy van benne kezdeményezőkészség, vállalkozó, sok jó dolgot tett életében, nemcsak színészként, vezetőként is. Azt mondtam magamban, hogy tényleg lehettek őrültségek, meg olyasmik, amiket csak úgy bepakoltak, mindenféle távlati elképzelés nélkül. Van ez így!

Jó, jó, de a pont 2042 projektből mennyi volt vékonyka? 10, 44, 513, 1918, mennyi? Csak azért, hogy tudjuk, hol állunk, mennyit csináltunk meg, mennyi munka van még.

És mielőtt még feltehetnénk a kérdést, már itt is a válasz: a Centenárium nem ér véget 2018. december 31-én, az ezzel kapcsolatos akciók több éven keresztül zajlanak majd – mondja – derűsen – Ivaşcu.

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a „2018-as Centenáriumi Évet”, vagy mi?

Ilyen kétségbeesett körülmények között, természetesen, még az örökké megosztott ellenzékünk is összefogott.

Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) úgy döntöttek, egyszerű indítványt kezdeményeznek Ivaşcu ellen, mert a centenáriumi év első negyede után „még egyetlen Nagy Egyesülés megünneplésének szentelt projektet sem fogadtak és indítottak el”. „A centenáriumi évet a 100 évvel ezelőtti Egyesülés szellemében kell megünnepelni, de ez nem lehetséges egy olyan miniszterrel, aki elutasítja a párbeszédet és szabotálja az olyan maximális jelentőségű munkálatokat, mint a gyulafehérvári emlékmű. Elfogadhatatlan, hogy nem akarják felgyorsítani a kormány támogatásában részesülő projektek kiválasztását. (…) George Ivaşcu a miniszteri mandátuma átvétele óta totális kommunikációhiányt tanúsított a Parlamenttel, négyszer is elutasította a művelődési bizottság meghívását, valamint a párbeszédet a különleges centenáriumi bizottság tagjaival”, panaszolják az ellenzéki képviselők.

Majd azzal vádolják a minisztert, hogy túl lassú, megkésett a Centenáriumra vonatkozó stratégiájának ismertetésével és, hogy a kormány egyetlen egyet sem fogadott el a most létező 2042 projektből. Még a Nagy Egyesülés gyulafehérvári emlékművére vonatkozót sem.

Ez igen, lebénulás!

És a miniszter ezen zsibbadtsága közepette (de az ellenzéké is, hiszen semmilyen reakciója sem volt az elmúlt egy és negyed év alatt), Viorica Dăncilă kiad egy sürgősségi rendeletet a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusának tisztázásáról, melyben ez áll: „Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumára, figyelembe véve az ünnepi projektek és rendezvények nagyszabású jellegét, nagy számát, bonyolultságát és változatosságát, valamint azt, hogy ezeket eltérő finanszírozási és alárendeltségi rendszerű intézmények kezelik, Románia kormánya elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mellyel tisztázza a különleges költségvetés-meghatározási és finanszírozási mechanizmust, lehetőséget adva ugyanakkor arra, hogy a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket át lehessen vinni, legkésőbb 2020-ig”.

Vagyis, ha már úgy is káosz van és nincs idő rendbe tenni a dolgokat, a centenáriumi évben elkölteni a pénzeket, akkor majd később megtehetjük, mert átvihetők.

Nem baj, mert látjuk, hogy mire…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS