// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

30 hónapos román centenáriumi év

// HIRDETÉS

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a 2018-as centenáriumi évet, vagy mi? Amilyen nevetséges a nagy terv, olyan jogos a kérdés. Jó, hogy a román sajtó is felteszi.

A Dăncilă-kormány maximális gyorsasággal kiadta a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusát tisztázó sürgősségi rendeletet. Nem sok híján április 1-e van.

Tudomásom szerint, a centenáriumi évről szóló megbeszélések már 2016-ban elkezdődtek.

A dolgok viszont, mióta a PSD kirobbantotta a kormányzati cirkuszt, nem sokat haladtak előre:

idő hiányában, érdeklődés hiányában, műveltség hiányában és – miért ne mondanánk ki?! – elkötelezett hazafiság hiányában. Most pedig, ilyen keservesen hosszú idő után, a kormány – sürgősséggel! – kibocsátott egy tisztázó jogszabályt…

Ki számára tisztázó, hiszen az új művelődésügyi miniszter, George Ivaşcu „lebénult” – ahogy azt maga mondta –, amikor meglátta, hogy milyen ötletek szerepeltek egy úgynevezett „kezdeti” projektben, ami azt jelenti, hogy azt feladták/felszámolták/megbénították.

„Ez a nagy ünnep valójában egy 2042 projektötleten való osztozkodást jelentett. (…) Hiányzott az elképzelés és egy vezérkoncepció. Az emberek, szegények, beleírtak oda mindent, ami szerintük reprezentatív volt rájuk nézve. Néhány példa arra, amit ott találtam: ki kellett volna adnom egy könyvet az utóbbi 100 év leggyakoribb betegségekről (…), utak és járdák felújítása, kijavítása (…), labdarúgó bajnokság a megyei csapatok részvételével. Ez néhány a 2042-ből. Kivettem azokat, melyek abban a pillanatban lebénítottak. (…)

Elsősorban ezeknek az ünnepségeknek kell véget vetni, melyek nem állnak össze egy nagy ünneppé”,

magyarázta Ivaşcu.

Első olvasatra hittem neki. Tudom, hogy van benne kezdeményezőkészség, vállalkozó, sok jó dolgot tett életében, nemcsak színészként, vezetőként is. Azt mondtam magamban, hogy tényleg lehettek őrültségek, meg olyasmik, amiket csak úgy bepakoltak, mindenféle távlati elképzelés nélkül. Van ez így!

Jó, jó, de a pont 2042 projektből mennyi volt vékonyka? 10, 44, 513, 1918, mennyi? Csak azért, hogy tudjuk, hol állunk, mennyit csináltunk meg, mennyi munka van még.

És mielőtt még feltehetnénk a kérdést, már itt is a válasz: a Centenárium nem ér véget 2018. december 31-én, az ezzel kapcsolatos akciók több éven keresztül zajlanak majd – mondja – derűsen – Ivaşcu.

Most komolyan, 2028-ig csináljuk a „2018-as Centenáriumi Évet”, vagy mi?

Ilyen kétségbeesett körülmények között, természetesen, még az örökké megosztott ellenzékünk is összefogott.

Az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) úgy döntöttek, egyszerű indítványt kezdeményeznek Ivaşcu ellen, mert a centenáriumi év első negyede után „még egyetlen Nagy Egyesülés megünneplésének szentelt projektet sem fogadtak és indítottak el”. „A centenáriumi évet a 100 évvel ezelőtti Egyesülés szellemében kell megünnepelni, de ez nem lehetséges egy olyan miniszterrel, aki elutasítja a párbeszédet és szabotálja az olyan maximális jelentőségű munkálatokat, mint a gyulafehérvári emlékmű. Elfogadhatatlan, hogy nem akarják felgyorsítani a kormány támogatásában részesülő projektek kiválasztását. (…) George Ivaşcu a miniszteri mandátuma átvétele óta totális kommunikációhiányt tanúsított a Parlamenttel, négyszer is elutasította a művelődési bizottság meghívását, valamint a párbeszédet a különleges centenáriumi bizottság tagjaival”, panaszolják az ellenzéki képviselők.

Majd azzal vádolják a minisztert, hogy túl lassú, megkésett a Centenáriumra vonatkozó stratégiájának ismertetésével és, hogy a kormány egyetlen egyet sem fogadott el a most létező 2042 projektből. Még a Nagy Egyesülés gyulafehérvári emlékművére vonatkozót sem.

Ez igen, lebénulás!

És a miniszter ezen zsibbadtsága közepette (de az ellenzéké is, hiszen semmilyen reakciója sem volt az elmúlt egy és negyed év alatt), Viorica Dăncilă kiad egy sürgősségi rendeletet a Nagy Egyesülés Centenáriuma megünneplésének szentelt projektek és rendezvények finanszírozási mechanizmusának tisztázásáról, melyben ez áll: „Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumára, figyelembe véve az ünnepi projektek és rendezvények nagyszabású jellegét, nagy számát, bonyolultságát és változatosságát, valamint azt, hogy ezeket eltérő finanszírozási és alárendeltségi rendszerű intézmények kezelik, Románia kormánya elfogadott egy sürgősségi rendeletet, mellyel tisztázza a különleges költségvetés-meghatározási és finanszírozási mechanizmust, lehetőséget adva ugyanakkor arra, hogy a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket át lehessen vinni, legkésőbb 2020-ig”.

Vagyis, ha már úgy is káosz van és nincs idő rendbe tenni a dolgokat, a centenáriumi évben elkölteni a pénzeket, akkor majd később megtehetjük, mert átvihetők.

Nem baj, mert látjuk, hogy mire…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS