Minek is nőnek az árak Romániában?
Kies hazánkban nőttek a bérek. Igen ám, de az árak is. Tehát ha jobban megnézzük, nem is nőttek annyira a bérek.
Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Miután a tavalyi év első nyolc hónapjában nem volt infláció, 2017 őszétől kezdve az áremelkedések – szinte észrevétlenül – újra megjelentek a román fogyasztók életében. Iancu Guda közgazdász még egy számítást is elvégzett: az infláció a múlt év elején 0,5 százalékos volt, idén februárban elérte a 4,7 százalékot, ami csaknem tízszeres növekedést jelent. Az Európai Bizottság számai is relevánsak:
az EU-n belül Romániában a legmagasabb az infláció és a gazdasági növekedés is.
Két kérdés merül fel: „miből fakad az árak fokozott növekedése?”, és „miként érinti ez a fogyasztókat?”. Jöjjenek a válaszok. Tehát, milyen tényezők vezettek az árak növekedéséhez? Egyrészt a fogyasztást serkentő motorokról beszélünk. Két tényező esett egybe: a fogyasztók több pénzzel rendelkeztek, ezzel párhuzamosan csökkent az általános forgalmi adó, ami öt év alatt több szakaszban történt. Nőttek a bérek (a közszférában nagyobb, a magánszférában kisebb mértékben), a nyugdíja is, plusz a (szinte az „irracionális túláradás” határáig felkorbácsolt) bizalmi érzés a fogyasztási és jelzáloghitel-mérték növekedéséhez is vezetett. A fogyasztóknak, tehát, több pénzük volt (bérekből, nyugdíjakból, hitelekből) és ezt nagyrészt fogyasztásra fordították, de megtakarításra is.
Másrészt a cégek piaci viselkedését is elemezni kell. Az utóbbi két évben azt láttuk, hogy számos, különféle iparágakban tevékenykedő vállalat jelentős árbevétel-növekedést jelentett. A szaksajtóban hetente jelentek meg egymás után a vállalatvezetők nyilatkozatai, akik két számjegyes árbevétel-növekedésekről számoltak be. Az első helyen az élelmiszeripari cégek voltak (ne feledjük, hogy a fogyasztási kosárban az élelmiszerjellegű termékek vannak jelen a legnagyobb arányban), őket a háztartási eszközöket, a gépkocsikat forgalmazók, az utazási ügynökségek követték.
Ebben az egész eufóriába lopakodott be észrevétlenül egy jelenség: az árak növekedése.
Az okok különfélék voltak. Egyes cégek azért erőltették az áremelést, mert „lehetett”, vagyis bármit és bármennyit megvettek. Más – importfüggő – cégek azért emeltek árat, mert a valuta erősödött a honi pénzhez képest. Világosabban kimondva, az euró 2017 elején 4,5175 lejt ért, 2018 februárjában 4,6551 lej volt az árfolyam.
Végül az egész gazdaság kezdte megérezni két jelentős tényező hatását: a béremelésekét (a minimálbértől kiindulva és függőlegesen elérve az összes alkalmazottat), ami ötvöződött a munkaerőhiány által okozott nehézségekkel és a közüzemi költségek (elektromos energia, földgáz, üzemanyagok, hőenergia) növekedésével. Ezek a hatások a múlt év őszétől lettek láthatóbbá.
A fogyasztás növekedése az import növekedésével is járt.
A számok ezt minden kétséget kizáróan megmutatják: az import 2017-ben nagyjából 75,5 milliárd euró értékű volt, 2016-ban viszont 67,3 milliárd euró volt, ami 8,2 milliárd eurós többletet jelent. Az import egy része, persze, a feldolgozóiparhoz tartozik, de nem szabad megfeledkezni a román piacra szánt fogyasztási javak importjáról sem. Vagyis az élelmiszeripari nyersanyagról, az idényjellegű gyümölcsökről és zöldségekről, a tejtermékekről, cukrászkészítményekről és így tovább. Ami arra mutat rá, hogy a román mezőgazdaság és élelmiszeripar még jelentős mozgásteret nyújt az importtermékek számára. Ennek riadóztatnia kellene a közpolitikákat meghatározókat, abban az értelemben, hogy megoldást kellene találniuk arra, hogy a piacról hiányzó termékeket Romániában gyártsák. Mert különben, ahogy azt már korábban is elmondták, a hazai piac fogyasztása az európai cégeknek hoz hasznot.
Az árak növekedésében a bizalom is számított.
A fogyasztókban túltengett a bizalom, egyre többet költöttek és egyre jobban eladósodtak.
Ezzel szemben a béremelések, az adóreform inkoherenciája, a közüzemi árak és a zavaros és a közszféra alkalmazottait szolgáló kormányzati politikák terhét nyögő cégvezetők szkeptikusakká váltak a növekedés fenntarthatóságát illetően. Ennek következtében a cégvezetők még jobban felhajtották az árakat, hogy kihasználják a kedvező gazdasági pillanatot.
Ez az áremelkedések története. Miként érinti ez a vásárlókat? Egyszerű. Statisztikai szempontból
a bérek 8 százalékos átlagos növekedése alig 3 százalékossá válik a nyereség elinflálódása miatt.
Persze, a dolgok sokkal bonyolultabbak, ha arra gondolunk, hogy Romániában még mindig nagy arányt képvisel az önellátás, továbbra is jelentős jövedelemkülönbségek vannak a különféle szakmai kategóriák, a közalkalmazottak és a magánszférában dolgozók, de a fejlesztési régiók között is. Ami miatt az árnövekedés eltérően hat majd a különböző társadalmi rétegekre vagy az ország különféle térségeire. Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
