Kies hazánkban nőttek a bérek. Igen ám, de az árak is. Tehát ha jobban megnézzük, nem is nőttek annyira a bérek.
Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Miután a tavalyi év első nyolc hónapjában nem volt infláció, 2017 őszétől kezdve az áremelkedések – szinte észrevétlenül – újra megjelentek a román fogyasztók életében. Iancu Guda közgazdász még egy számítást is elvégzett: az infláció a múlt év elején 0,5 százalékos volt, idén februárban elérte a 4,7 százalékot, ami csaknem tízszeres növekedést jelent. Az Európai Bizottság számai is relevánsak:
Két kérdés merül fel: „miből fakad az árak fokozott növekedése?”, és „miként érinti ez a fogyasztókat?”. Jöjjenek a válaszok. Tehát, milyen tényezők vezettek az árak növekedéséhez? Egyrészt a fogyasztást serkentő motorokról beszélünk. Két tényező esett egybe: a fogyasztók több pénzzel rendelkeztek, ezzel párhuzamosan csökkent az általános forgalmi adó, ami öt év alatt több szakaszban történt. Nőttek a bérek (a közszférában nagyobb, a magánszférában kisebb mértékben), a nyugdíja is, plusz a (szinte az „irracionális túláradás” határáig felkorbácsolt) bizalmi érzés a fogyasztási és jelzáloghitel-mérték növekedéséhez is vezetett. A fogyasztóknak, tehát, több pénzük volt (bérekből, nyugdíjakból, hitelekből) és ezt nagyrészt fogyasztásra fordították, de megtakarításra is.
Másrészt a cégek piaci viselkedését is elemezni kell. Az utóbbi két évben azt láttuk, hogy számos, különféle iparágakban tevékenykedő vállalat jelentős árbevétel-növekedést jelentett. A szaksajtóban hetente jelentek meg egymás után a vállalatvezetők nyilatkozatai, akik két számjegyes árbevétel-növekedésekről számoltak be. Az első helyen az élelmiszeripari cégek voltak (ne feledjük, hogy a fogyasztási kosárban az élelmiszerjellegű termékek vannak jelen a legnagyobb arányban), őket a háztartási eszközöket, a gépkocsikat forgalmazók, az utazási ügynökségek követték.
Az okok különfélék voltak. Egyes cégek azért erőltették az áremelést, mert „lehetett”, vagyis bármit és bármennyit megvettek. Más – importfüggő – cégek azért emeltek árat, mert a valuta erősödött a honi pénzhez képest. Világosabban kimondva, az euró 2017 elején 4,5175 lejt ért, 2018 februárjában 4,6551 lej volt az árfolyam.
Végül az egész gazdaság kezdte megérezni két jelentős tényező hatását: a béremelésekét (a minimálbértől kiindulva és függőlegesen elérve az összes alkalmazottat), ami ötvöződött a munkaerőhiány által okozott nehézségekkel és a közüzemi költségek (elektromos energia, földgáz, üzemanyagok, hőenergia) növekedésével. Ezek a hatások a múlt év őszétől lettek láthatóbbá.
A számok ezt minden kétséget kizáróan megmutatják: az import 2017-ben nagyjából 75,5 milliárd euró értékű volt, 2016-ban viszont 67,3 milliárd euró volt, ami 8,2 milliárd eurós többletet jelent. Az import egy része, persze, a feldolgozóiparhoz tartozik, de nem szabad megfeledkezni a román piacra szánt fogyasztási javak importjáról sem. Vagyis az élelmiszeripari nyersanyagról, az idényjellegű gyümölcsökről és zöldségekről, a tejtermékekről, cukrászkészítményekről és így tovább. Ami arra mutat rá, hogy a román mezőgazdaság és élelmiszeripar még jelentős mozgásteret nyújt az importtermékek számára. Ennek riadóztatnia kellene a közpolitikákat meghatározókat, abban az értelemben, hogy megoldást kellene találniuk arra, hogy a piacról hiányzó termékeket Romániában gyártsák. Mert különben, ahogy azt már korábban is elmondták, a hazai piac fogyasztása az európai cégeknek hoz hasznot.
Az árak növekedésében a bizalom is számított.
Ezzel szemben a béremelések, az adóreform inkoherenciája, a közüzemi árak és a zavaros és a közszféra alkalmazottait szolgáló kormányzati politikák terhét nyögő cégvezetők szkeptikusakká váltak a növekedés fenntarthatóságát illetően. Ennek következtében a cégvezetők még jobban felhajtották az árakat, hogy kihasználják a kedvező gazdasági pillanatot.
Ez az áremelkedések története. Miként érinti ez a vásárlókat? Egyszerű. Statisztikai szempontból
Persze, a dolgok sokkal bonyolultabbak, ha arra gondolunk, hogy Romániában még mindig nagy arányt képvisel az önellátás, továbbra is jelentős jövedelemkülönbségek vannak a különféle szakmai kategóriák, a közalkalmazottak és a magánszférában dolgozók, de a fejlesztési régiók között is. Ami miatt az árnövekedés eltérően hat majd a különböző társadalmi rétegekre vagy az ország különféle térségeire. Az áremelkedések az életszínvonalat csökkentik és egy importfüggő gazdaságot mutatnak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.