// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Magyar bölcsőde és óvoda épül Backamadarason

// HIRDETÉS

Szombaton ünnepélyes keretek között tették le az új épület alapkövét.

Magyar bölcsőde és óvoda alapkövét tették le szombaton a Backamadarason (Păsăreni). A magyar állam közel 200 millió forintos támogatásával felépülő intézmény ötven gyermek befogadására lesz alkalmas.

Grezsa István kormánybiztos az alapkőletétel után a magyar közmédiának elmondta, a backamadarasi intézmény egyike annak a 151 magyar óvodának és bölcsődének, amely a magyar kormány támogatásával épül fel a Kárpát-medencében. A program keretében az új óvodák mellett közel 450 óvodát újítanak fel, és 1664 óvodában alakítanak ki fejlesztő sarkot. A kormánybiztos hozzátette: az oktatók képzésével is segíteni kívánják a határon túli bölcsődéket és óvodákat. Példaként hozta fel a Hagyományok Háza magyar népi játékokra épülő akkreditált képzését, amely szerinte igazi hungarikumnak számít.

Grezsa István elmondta: a magyar kormány kétlépcsős Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja azt a célt tűzte ki, hogy vonzóvá tegye a magyar bölcsődéket és óvodákat a vegyes családokban született gyermekek számára is. Hozzátette az Erdélyi Református Egyházkerület javasolta, hogy Backamadaras is bekerüljön a programba. Külön örömnek tartotta, hogy az épületet Zakariás Attila Ybl Miklós-díjas építész tervezi.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a közmédiának adott nyilatkozatában „kakukktojásnak” nevezte az intézményt, melynek alapkövét letették, mert – mint mondta – elsősorban a nagyvárosokban épülnek bölcsődék, óvodák a magyar kormányprogram keretében. Fontosnak tartotta azonban, hogy az intézmény hozzásegíti a Nyárád menti település fiataljait ahhoz, hogy a 17 kilométerre levő Marosvásárhelyen vállalhassanak munkát, és míg dolgoznak, biztonságban tudják a gyermekeiket.

A püspök szerint az ilyen intézmények fékezhetik az erdélyi magyar vidék elnéptelenedésének a folyamatát. Az egyházfő fontosnak tartotta, hogy a templom mellé épül az óvoda. Úgy vélte: a célokat olykor újra kell fogalmazni, de a keresztyén hit által biztosított alapot nem szabad lecserélni.

A település összlakossága közül mintegy 80 százalék vallja magát magyarnak. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS