Visszadobta az elnök a törvényt, amely révén a képviselők megúszhatnák a felelősségre vonást

A feddhetetlenségi ügynökség működését szabályozó törvény módosítása az elnök szerint nem időszerű, és nem hasznos a társadalomnak.
Hirdetés

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely semmisnek minősítené az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényhozók ellen hozott elmarasztaló határozatait, amennyiben 2013 előtti érdekellentétre vagy összeférhetetlenségre alapozták őket.

A „jogorvoslatinak” nevezett törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az ANI-határozatok semmisnek nyilvánításával megszünteti az összeférhetetlenségen vagy érdekellentéten ért törvényhozók három évre szóló eltiltását a köztisztségek viselésétől.

A kihirdetésre küldött jogszabály előzőleg sikeresen túljutott az előzetes alkotmányossági kontrollon, Klaus Iohannis szerint azonban az alkotmánytestület csak az alaptörvény betartását vizsgálhatta, a jogszabály társadalmi hasznát és időszerűségét nem. Márpedig az elnök szerint a tisztségviselőitől feddhetetlenséget követelő társadalom érdeke az, hogy ne gyakoroljanak „közkegyelmet” az összeférhetetlenségi törvényt megsértő törvényhozókon.

Az államfő szerint egy ilyen rendelkezés Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait is sértené, hátrányosan érintené a Feddhetetlenségi Ügynökség és általában a korrupcióellenes harc hatékonyságát, amelyet az Európai Bizottság is figyelemmel követ az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében.

Hirdetés

Az elnöknek egyetlen alkalommal van joga megfontolásra visszaküldeni törvényt. A jogszabály kihirdetését ezek után akkor sem tagadhatja meg, ha a parlament változtatás nélkül szavazza meg.

A korrupcióellenes intézmények egyikeként működő, a választott tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló ANI több mint ötven törvényhozó esetében állapított meg érdekellentétet arra hivatkozva, hogy családtagjaikat alkalmazták parlamenti irodáikban. Más politikusokat tisztséghalmozás, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt fosztottak meg az ANI-határozatok alapján törvényhozói mandátumuktól. Az érintettek a hároméves eltiltás miatt nem indulhattak a választásokon.
 

Hirdetés