Miért is kerül lakat három évre a kolozsvári Szent Mihály-templomra? (VIDEÓval)

Maksay Ádámmal, a munkálatokat tervező szakemberrel indultunk a válaszok nyomába.
Hirdetés

A tervek szerint hamarosan három évre bezárják a kolozsvári Szent Mihály-templomot, és elkezdődik az épület felújítása – erősítette meg Maksay Ádám műemlékvédelmi szakember. Májusban már el kellene kezdeni a munkálatokat, mivel az a három év nem is olyan sok egy ilyen hatalmas munka elvégzésére.

Az, hogy tartani lehet-e a betervezett ritmust, attól függ most, hogy sikerül-e kiválasztani a munkálatok kivitelezőjét a vonatkozó közbeszerzés során. Ha igen, akkor be lehet rúgni a motorokat, ha nem, akkor csúszás lesz.

De nem is ez a legnagyobb gond, ami a felújítást illeti. Hanem inkább az, hogyan lehet a kivitelezést úgy megoldani, hogy

Kolozsvár főterének nyüzsgő életét a lehető legkevésbé zavarja.

Például ha a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál alkalmával vetíteni szeretnének a templomra, akkor nem lehet csak azért eltávolítani az állványzatot, viszont az illetékesek keresik az alternatív megoldásokat. Az is nagy problémát jelent, hogyan álljanak be a különböző anyagokat szállító teherautók az átalakított Főtérre. Ez a munkafolyamat külön logisztikai feladatot jelent.

A felújításra ötmillió euró áll rendelkezésre, tokkal-vonóval. Ez is irtó sok pénznek tűnik, ám Maksay Ádám gondolni sem akar arra, hogy valamilyen előre nem látható okból kifolyólag esetleg túllépik a keretet, ugyanis ebben az esetben elvész a támogatás, és vissza kell fizetni a pénzt.

Mit lehet csinálni ötmillió euróból?

Például szépen, alaposan fel lehet újítani a templom tetőszerkeszetét. Aztán teljes egészében meg lehet tisztítani a kőfelületeket. Azt azonban már most jó tudni, hogy a Szent Mihály-templom nem lesz olyan vakítóan fehér, mint a Farkas utcai református templom (ahol a felújítás főtervezője szintén Maksay Ádám volt). A Szent Mihály-templom külső falain ugyanis vannak olyan feliratok, kisebb festett felületek, amelyeket meg kell óvni. Magyarán, marad majd némi patina rajta.

És persze ki lehet cserélni a templom teljes villanyszerelését. Hogy ha azt mondja majd valaki, legyen világosság, hát legyen is, szépen, korszerűen, ahogy kell.

A templom falképeihez azonban nem nyúlnak, és később sem fognak. Egyrészt azért, mert a korábbi kutatások eredményei szerint nincs több falkép, mint amennyit már feltártak. Másrészt a támogatási szerződés értelmében a felújított templom átadásának pillanatától számított öt évig tilos az épülethez nyúlni. 

Csodálni viszont lehet majd. Például a felújított tornyot.

Eddig a tornyot csak bizonyos időközönként, alkalmanként lehetett látogatni, mert a régi falépcső balesetveszélyes. Jó hír, hogy a falépcső helyett fémszerkezetű lépcső kerül a toronyba, melynek következtében a torony a felújítás után állandó jelleggel, és ami még fontosabb, biztonságosan látogatható lesz. Tessék, itt egy remek videó a Szent Mihály-templom tornyáról. Ilyen most. És irtó kíváncsiak leszünk, milyen lesz.

Hirdetés

 

 

A lakat a templomajtón viszont nem jelenti azt, hogy a felújítás idején senki emberfia nem mehet be a templomba a szakembereken kívül. Maksay Ádám és munkatársai már a Farkas utcai református templom felújítása idején kitalálták az úgynevezett munkalátogatásokat, melyek alkalmával a kíváncsi közönség szigorúan szervezett módon, a munkavédelmi szabályok betartása mellett (és sisakkal a fejeken) bejárhatta az újjászülető épületet. Ezt a jó szokást az illetékesek a Szent Mihály-templom felújítása alatt is megtartják.

Igen ám, de mi lesz a gyülekezettel?

Hova járnak majd a hívek misére, egyéb egyházi szertartásokra? A válasz egyszerű és kézenfekvő: a kolozsvári piarista templom ad otthont a gyülekezetnek a felújítás idején. Gyakorlatilag minden készen áll, már csak egy jó kivitelezőre van szükség. Szurkoljunk!

 

Maksay ÁdámMaksay Ádám okleveles építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki előadója, műemlékvédelmi szaktanácsadója, valamint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) ügyvezető alelnöke.
Nevéhez fűződik a bonchidai Bánffy kastély helyreállítási programjának beindítása. Több mind két évtizede szívügyének tekinti a pusztuló műemlékek dokumentálását és ezek megmentését. Az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadójaként elért legnagyobb eredménye az a két terv és pályázat lebonyolítása, amely lehetővé tette a nagyenyedi Református Kollégium épületegyüttesének, valamint a kolozsvári Farkas utcai református templom teljes felújítását.
Maksay elsőként vezette be az erdélyi műemlékvédelemben az épületek háromdimenziós lézer scanneres dokumentálását. Szintén nevéhez fűződik egy erdélyi épített örökségvédelmi digitális adatbázis beindítása, valamint műemlékeink virtuális bemutatása is.

 

Hirdetés