// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Erdélyben kampányol a Jobbik elnöke

// HIRDETÉS

Vona Gábor Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, majd Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen lakossági fórumokon ismerteti pártja választási programját.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje egy kolozsvári sajtótájékoztatón szombaton arról beszélt, nem tartja igaznak Orbán Viktor kormányfő megállapítását, mely szerint a választás tétje, hogy Magyarország bevándorló ország lesz-e. Szerinte az igazi tét éppen az, hogy Magyarország kivándorló ország lesz-e vagy nem. „Ha a mostani kormány marad, az valószínűsíthető, hogy újabb százezrek fogják elhagyni Magyarországot. Ma Magyarországon a Jobbik a remény arra, hogy ez ne következzen be” – jelentette ki.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a Jobbik kormányra kerülve meg fogja védeni az országot a bevándorlóktól,

a kerítés mellé határőrséget telepít, és elutasítja a bevándorlási kvótákat.

A Jobbik elnöke szombaton egynapos erdélyi látogatása során Marosvásárhelyre és Székelyudvarhelyre is ellátogat, és lakossági fórumokon ismerteti a Jobbik választási programját, azon belül is főleg a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontját. Mindkét városban kihasználja az alkalmat arra is, hogy támogatói aláírásokat gyűjtsön a kisebbségvédelmi Minority SafePack, valamint a kelet-európai bérek felzárkóztatására vonatkozó bérunió európai polgári kezdeményezéshez. 

Kolozsvári sajtótájékoztatóján Vona Gábor úgy vélte: az Orbán-kormány függőségi helyzetbe taszította az erdélyi magyar szervezeteket, és uralkodik fölöttük. A Jobbik ezzel szemben partnerséget ajánl, és átláthatóbbá tenné a határon túli támogatások rendszerét. Vona Gábor elmondta, a miniszterelnök-jelöltként tett 18 vállalásának egyike a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek a támogatása. Kijelentette:

a bukaresti kormánnyal is meg fogják értetni, hogy az autonómia nem az ellenségeskedés, hanem éppen a megbékélés eszköze.

A jelen lévő román és magyar újságírók kérdéseire válaszolva a Jobbik elnöke kijelentette: nincsen olyan erdélyi magyar szervezet, amelyiket a Jobbik támogatni akarna a többi rovására. Hozzátette: érzelmileg leginkább a Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) tud azonosulni. 

A sajtótájékoztató felvételét

">itt lehet megtekinteni.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS