Erdélyben kampányol a Jobbik elnöke
Vona Gábor Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, majd Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen lakossági fórumokon ismerteti pártja választási programját.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje egy kolozsvári sajtótájékoztatón szombaton arról beszélt, nem tartja igaznak Orbán Viktor kormányfő megállapítását, mely szerint a választás tétje, hogy Magyarország bevándorló ország lesz-e. Szerinte az igazi tét éppen az, hogy Magyarország kivándorló ország lesz-e vagy nem. „Ha a mostani kormány marad, az valószínűsíthető, hogy újabb százezrek fogják elhagyni Magyarországot. Ma Magyarországon a Jobbik a remény arra, hogy ez ne következzen be” – jelentette ki.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a Jobbik kormányra kerülve meg fogja védeni az országot a bevándorlóktól,
a kerítés mellé határőrséget telepít, és elutasítja a bevándorlási kvótákat.
A Jobbik elnöke szombaton egynapos erdélyi látogatása során Marosvásárhelyre és Székelyudvarhelyre is ellátogat, és lakossági fórumokon ismerteti a Jobbik választási programját, azon belül is főleg a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontját. Mindkét városban kihasználja az alkalmat arra is, hogy támogatói aláírásokat gyűjtsön a kisebbségvédelmi Minority SafePack, valamint a kelet-európai bérek felzárkóztatására vonatkozó bérunió európai polgári kezdeményezéshez.
Kolozsvári sajtótájékoztatóján Vona Gábor úgy vélte: az Orbán-kormány függőségi helyzetbe taszította az erdélyi magyar szervezeteket, és uralkodik fölöttük. A Jobbik ezzel szemben partnerséget ajánl, és átláthatóbbá tenné a határon túli támogatások rendszerét. Vona Gábor elmondta, a miniszterelnök-jelöltként tett 18 vállalásának egyike a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek a támogatása. Kijelentette:
a bukaresti kormánnyal is meg fogják értetni, hogy az autonómia nem az ellenségeskedés, hanem éppen a megbékélés eszköze.
A jelen lévő román és magyar újságírók kérdéseire válaszolva a Jobbik elnöke kijelentette: nincsen olyan erdélyi magyar szervezet, amelyiket a Jobbik támogatni akarna a többi rovására. Hozzátette: érzelmileg leginkább a Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) tud azonosulni.
">itt lehet megtekinteni.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
