// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Összedől Románia! Szó szerint!

// HIRDETÉS

Ha ennek csak, mondjuk, fele igaz, akkor is elkeserítő. Kár, hogy mi is itt szívunk.

Az elmúlt napokban a tévében láthattuk, hogy egy fémből készült felüljáró ráomlott a vasúti sínekre. Ezúttal szerencsénk volt: éppen akkor egyetlen vonat sem járt arra.

Szintén szerencsénk volt, hogy nem egy híd, gát vagy valami hasonló dőlt össze… Ebben az esetben egy használatban lévő vasúti sínről volt szó, ezt ki kell hangsúlyozni, mert a kommunista korszakból megörökölt vasút infrastruktúra negyedét a szükséges karbantartások hiányában nem használják.

A bukaresti iskolák 95 százaléka nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel, tehát ebből következően törvénysértő módon működnek.

A legtöbb romániai oktatási egység hasonló helyzetben van.

Törvényeink vannak, talán szigorúbbak is, mint az európai kontinensen létezők, de nincs, ki betartsa azokat.

A falusi iskolák felében a gyermekek fagyoskodnak és az iskola mögötti egészségtelen mellékhelyiségek használatára kényszerülnek. Egyes kevésbé szerencsések oda is vesztek. Ugyanitt a gyermekek üres hassal és az ott rájuk váró finom ennivalókra – kifli és tej – gondolva mennek iskolába. Miközben az igazán fejlett országokban az iskolák étkezdével rendelkeznek és még enni is adnak nekik.

Romániának a XXI. században sikerült felmutatnia azt a katasztrofális teljesítményt, hogy pontosan 0 km autópályát épített Moldvában. A rossz hír az, hogy a közeljövőben nem is nagyon látszik megoldás erre.

A tervezési vagy végrehajtási pályázatokat büntetőügyi vizsgálatok miatt állították le.

2017 volt a „legsikeresebb év” az európai pénzek lehívását illetően:

a rendelkezésünkre álló összeg kevesebb mint 5 százalékát használtuk fel.

Ha ebből levonjuk a mezőgazdasági támogatásokat, akkor kimondottan katasztrofális a helyzet. Nemcsak projekteket nem nyújtanak be, de a kormány meg sem hirdeti a lehetőségeket. Miközben 2020-ben lezárul a költségvetési időszak, mi pedig még a projekteket sem készítettük el, hogy pályázatokról és végrehajtásról már ne is beszéljünk.

Az autópályák nálunk mesés összegekbe kerülnek. Ahelyett, hogy újraparcellázásokkal helyet csinálnának nekik, csillagászati összegeket költünk kártérítésként azoknak, akik „szerencsésen” a jövendőbeli út nyomvonalán vásároltak földterületeket.

Egyesek 2021-ig el szeretnének jutni a Marsig, a románok pedig azon kínlódnak, hogy 2050-ig megépítsék az autópályát Iaşi-ig.

Összedől Románia, szó szerint! Alig 25 évnyi kommunizmus alatt több mint 300 vízerőmű épült. Ez a világ bármely állama esetében kolosszális szám. Itt most nem a kommunizmus nagy eredményeit dicsértük és azt sem, amit az az alak (Nicolae Ceauşescu – a szerk.) ránk hagyott. Csak párhuzamot kívántunk felállítani, hogy megmutassuk az utóbbi 25 év katasztrófáját.

Románia több pénzt veszített, mint a fanarióta rezsim alatt.

Nemcsak a lerombolt és ócskavasnak eladott gyárak, nemcsak az „elsüllyesztett” tengeri flotta miatt, melyet aztán virágzóan láttunk viszont a világ minden sarkában, hanem azért is, mert az eddig felvett hitelek közvetlenül korrupcióra mentek, hiszen az állam semmit sem valósított meg.

A kommunizmus utolsó 25 évében több ezer iskola épült. A demokrácia első 25 évében még lefesteni sem sikerült ezeket az épületeket, nagyobb szabású tatarozásról már nem is beszélve. A középületek 95 százaléka már nem felel meg a jelenlegi szabályoknak.

Az országot csak a magánszektor viszi előre. Ez minden területen kiválóan teljesít, annak ellenére, hogy az állam katasztrofális feltételeket teremt. De az állam nemcsak nem segíti a magánszektort, de még a fejlődését is akadályozza.

Sürgősségi rendelettel vezetnek be fontos adóügyi változásokat, majd újabb rendeletekkel foltozgatják az elkövetett hibákat. Románia mindenfele szivárog és mi csak foltozgatásokkal próbálkozunk. Nincs világos fejlesztési stratégia.

Nem számít, hogy melyik párt állt az ország élén: mind tele van magánérdekek által vezérelt maffiózó csoportosulásokkal. A mai újgazdagok rosszabbak a régieknél. Egy részük barátságos üdvözletüket küldik napos tengerpartokról, ahol az egész hátralévő életüket leélik majd, miközben mi továbbra is itt fogunk élni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS