Most aztán vakarhatja a fejét Dragnea úr is, meg Iohannis úr is. Meg úgy általában, minden fejes. Sabin Gherman írása.
Végül Laura Codruţa Kövesinek kellett kiállnia, hogy néven nevezzen egy betegséget: összehangolt támadás zajlik a román állam alapjai ellen. Részletesen elmagyarázta, hogy honnan indul ez a támadás, ki és miként rendezte meg,
És miközben Kövesi beszélt, azok, akiket államférfiaknak hittem, hallgattak. Dragnea – az állam harmadik legfontosabb közjogi méltósága – hirtelen nem tudja, hogy miről van szó, holott a büntetőügyesek többségének ő írta alá a párttagsági könyvét. Első Iohannis még mindig kerékpározgatva élvezi a vakációs napsütést. Tăriceanuról nincs értelme beszélni, nem várhatunk el tőle túl sokat. Úgy tűnik, tehát, hogy a román állam három legfontosabb embere tehetetlen alak.
Az alkotmányban persze nincs benne, hogy muszáj megértened a történelmi idők szavát – ennek a három embernek tisztségeik, javadalmazásaik és különleges nyugdíjaik vannak; a történelmi idő Kogălniceanunak, Maniunak és a tankönyvek fehér-fekete fényképein szereplő többieknek valók…
a saját pereitől, a párton belüli kritikus tömegtől is, amelyik az összes szocialista büntetőügyes gondjának „megoldását” követeli tőle. Elakadtak a teleormani próbálkozásai, hogy szabadon hagyásokról alkudozzon, és ha ezeket nem „oldja meg” időben, a saját emberei tépik szét. Addig is Dragneának olyan vezér képét kell mutatnia, aki a banda kedvéért megküzd a rendszerrel, ezért a szocialista tyúkólban csapkod a szárnyaival, hogy a többiek azt higgyék, aranytojásokat tojik.
és ezzel kapcsolatosan is van néhány forgatókönyv. Meglehet, Iohannisnak egyszerűen elege lett egy ilyenfajta ország vezetéséből. Meglehet, az a kényelmes gondolat kísérti, hogy az első mandátum után nyugalomba vonul és csak teniszezéssel és vakációzással foglalkozik – az nem igazán számít, hogy mi kerül be a történelemkönyvekbe, mert nálunk a történelem amúgy is csak egy elpuskázott röpdolgozat.
A második forgatókönyv az lenne, hogy egyszerűen egy számítóan cinikus alak: most feláldozom magam az imázsért, látszólag hagyom, hogy a dolgok a maguk útján haladjanak, a megfelelő pillanatban pedig előállok és részletesen feltárom a szocialista katasztrófát és lefejezem – ez jobb lenne, ez azoknak az utolsó reménye, akik még mindig európai és demokrata országnak tekintik Romániát.
Az is lehet – ez a harmadik forgatókönyv –, hogy
én az elnök vagyok, csak a jó irány szavatolója, nem kormányzó; láthattátok, hogy a szocialistáknak mindezek a belső manőverei veszélybe sodorhatják a geopolitikai egyensúlyt, ennek pedig a partnerektől érkező határozott figyelmeztetés az azonnali következménye. Lehetséges – amolyan külső receptként –, hogy akad majd egy külföldi nagykövet, aki képes lesz megüzenni madám Dăncilának – vagyis a Szociáldemokrata Pártnak, hogy a NATO-s partnerek kivonhatják a bázisaikat, például. Vagy egy, esetleg kettő-három-hét nagykövetség többé már nem akar partnere lenne egy ennyire kaotikusan kormányzott országnak. Nem egymillió, hanem tízmillió román vonul azonnal utcákra – kormányozz, ha még tudsz.
Nem tudjuk, hogy mi lesz; egyelőre Laura Codruţa Kövesi beszélt a három legfőbb közjogi méltóság helyett és büntetőpárbajig vitte a mérkőzést – aki hibázik, lett légyen az Dragnea vagy Iohannis, az veszít. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője
csak egy 55 négyzetméteres lakása – nem illik a mostani hatalmasok közé, igaz? De Kövesinek valami más is sikerül: újra életet lehelt a reménybe. A munkába belefáradtak most újra tudják, hogy kivel és milyen értékekkel legyenek szolidárisak. Ez pedig rendkívül fontos egy olyan országban, mely tranzitállomássá vált a saját polgárai számára.
Frissítés: Iohannis elnök megjelenése az első labdaigazítás. Világossá tette álláspontját a DNA ügyében. Majd elválik, hogy a cotroceni-i sajtónyilatkozatot az emberek egy késői visszatérésnek, vagy csak a DNA-főnök sajtókonferenciája másolatának fogják tartani.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Shahed típusú volt az a drón, amelyet pénteken a román légierő egyik F-16-os vadászgépe lőtt le a Buzău megyei Padina térségében – közölte a legfőbb ügyészség.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Legutóbb 2002-ben fordult elő, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki pozíció átadása után az ellenzék vezetőjeként tartott előadást Tusnádfürdőn. Ez most ismét megtörténik. Kövesse velünk élőben a Tusványos legfontosabb szombati történéseit!
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?