// 2026. június 8., hétfő // Medárd

Így zajlik a KMDSZ mentorprogramja

// HIRDETÉS

Elég kemény képzéssorozat, nem csak bulizás.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) minden évben megszervezi a több hónapig tartó mentorprogramját. A 2011–2012-es tanévben, amikor útjára indult a program, az elsődleges cél az volt, hogy az első éves egyetemistákkal megismertessék a szervezet tevékenységét, és hogy stabil önkéntesbázist tudjanak kiépíteni. Mára a mentorprogram egy komoly, több hónapon át tartó képzéssé nőtte ki magát. A KMDSZ jelenlegi célja az eddigiek mellett az, hogy az egyetemistákat szervezeti emberekké képezze ki, de a program alatt tanultakat ne csak ifjúság szervezetben, hanem a hétköznapokban, az egyetemen, sőt később a szakmájukban is fel tudják használni.

Az elmúlt évekhez képest rengeteg változás történt a programban.

Az ifjúsági szervezetnek felajánlotta a K+ Program, hogy társszervezője lesz az idei mentorprogramnak, emellett pedig a KMDSZ vezetőségi tanácsa úgy döntött, hogy a programot kiszervezi azoknak, akik a tavalyi képzést sikeresen elvégezték. Emellett pedig a jelentkezést is gyökeresen megváltoztatták és több lépcsős felvételit vezettek be.

Első lépésként a jelentkezőknek motivációs levelet kellett írniuk, amiben nem csak azt kellett megfogalmazni, miért szeretnének részt venni a programban, hanem egy előre meghatározott feladatra is megoldást kellett kínálni: ők voltak a következő KMDSZ Gólyatábor főszervezői. Ki kellett dolgozniuk egy tervet arra, hogy hogyan szerveznék és bonyolítanák le a rendezvényt. Kettős cél vezérelte a szervezőket, elsősorban kíváncsiak voltak arra, ki milyen motivációval rendelkezik, másodsorban pedig az is érdekelte őket, hogy a jelentkezőknek mennyi rálátásuk van egy ilyen típusú rendezvény lebonyolítására. A tapasztalat hiánya természetesen nem volt kizáró ok, inkább a kreativitást és a találékonyságot díjazták a beadott pályázatokban.

A felvételi második körében minden jelentkezővel, aki küldött le motivációs levelet, a K+ Közösségi Térben léghajóztak. A játékban résztvevőknek két szakmát kellett választaniuk maguknak. Ezután a játékvezető felszólította a játékosokat arra, hogy bizonyos számú embert  ki kell tenniük a léghajóból, különben lezuhannak. Ezután a résztvevők elmondták, mivel foglalkoznak és meg kellett győzniük egymást, hogy ők miért hasznos tagjai a hajó utasainak. A szervezők itt azt akarták felmérni, hogy

kinek milyen problémamegoldó készsége van, ki hogyan kezeli a konfliktusokat, ki mennyire irányító természetű.

Utolsó lépésként a résztvevőket behívták egy interjúra. A személyes körök alatt átbeszélték velük a motivációs levelüket, a játékestet, hogy hogyan érezték magukat, illetve olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy miként kezelik a konfliktusokat vagy mennyire tudnak csapatban dolgozni.

A felvételi procedúra végén 38 diákot vettek be a programba, akikkel a következő hétvégén elutaztak egy pár napos foglalkozásra. A résztvevőket 6-7 fős csapatokra osztották, akiket egy-egy kijelölt mentor vezet majd a program folyamán. A táborban az egész napos csapatépítő játékok mellett képzéseken is részt vehettek az elsőévesek. Fugel Edina ön- és csapatmotivációs képzést tartott, Rés Konrád Gergely a Babeș-Bolyai Tudományegyetem diákképviseleti rendszerét mutatta be, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke pedig a szervezeti működésről és felépítésről tartott előadást.

A résztvevők első nagy kihívása az 5. Téli Majális megszervezése volt. Itt a mentoraiktól és a tapasztalt szervezőktől megtanultak csapatban dolgozni, koordinálni, együttműködni a résztvevőkkel, főként pedig felelősséget vállalni a munkájukért. Emellett a szervezők elindították a munkacsoportos foglalkozásokat. Ennek keretén belül minden gólya funkcióját tekintve választott magának egy vezetőségi tanácstagot, akinek a munkáját figyelemmel kísérik és tanulnak tőle.

A jövőben olyan képzéseket szerveznek a résztvevőknek, mint a stresszkezelés, projektmenedzsment, időmenedzsment, rendezvényszervezés, HR és konfliktuskezelés, szervezeti és online kommunikáció, szervezeti és személyes pénzügyek, értékesítés és tárgyalástechnika. A képzéseken kívül rendszeresen részt vesznek a KMDSZ rendezvényeinek megszervezésében, illetve találkoznak a mentoraikkal, akik végig támogatják őket a program ideje alatt. Feladatuk még, hogy májusban megszervezzék a KMDSZ Önkéntes Gálát, ahol a diákszövetség meghálálhatja a szervezőinek az egész éves munkát.

Végül októberben kiértékelő táborba mennek a résztvevők, hogy megbeszélhessék az esetleges problémákat és továbbfejlesszék a projektet. Persze ezzel még nincs vége a munkájuknak, hisz jövőre az ő feladatuk lesz megszervezni és lebonyolítani a hetedik KMDSZ mentorprogramot.

 

A szerző a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatója, szakmai gyakorlatát a Főtérnél tölti.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell
Krónika

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell

Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Főtér

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében
Krónika

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében

Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS