// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Testkamerát kapnak a börtönőrök

// HIRDETÉS

A héten pattant ki botrány egyes fegyőrök erőszakoskodásáról. Velük még többet erőszakoskodnak, állítják.

Sorin Dumitraşcu, az Országos Börtönigazgatóság szakszervezeti szövetségének elnöke azt nyilatkozta pénteken, a Tudorel Toader igazságügyi miniszterrel sorra került tárgyalása után, hogy a tárcavezető sürgősen elrendeli, hogy a börtönőröket bodycamekkel (testre szerelt videokamerákkal) szereljék fel, amely hozzájárul majd 

 

a fogvatartottakhoz fűződő viszony normalizálásához.

„A kamera folyamatosan fel lesz szerelve az alkalmazottak egyenruhájára, így mindkét felet visszafogja abban, hogy átkozódjék, fenyegetőzzék. (...) A tárcavezető sürgősen elrendeli, hogy minden olyan alkalmazottat, aki közvetlenül érintkezik a fogvatartottakkal, ilyen eszközzel szereljenek fel” – jelentette ki Sorin Dumitraşcu.

 

Kedden ugyanis 15 személy ellen indult bűnvádi eljárás, akik a rahovai börtönkórház alkalmazottaiként erőszakoskodtak a fogvatartottakkal, évekig ütlegelték őket és rossz bánásmódban részesítették őket. A vádpontok között közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, hamis tanúzás, bűnpártolás is szerepel, ugyanis az ügyészség szerint a börtönkórház alkalmazottai – köztük az aligazgató is – megpróbálták eltüntetni az erőszakoskodás nyomait, hogy elkerüljék a felelősségre vonást. A börtönkórház alkalmazottai közül nyolc embert szerdán őrizetbe is vettek.

 

Ezer kamera elég is lenne

A fegyőr-szakszervezeti elnök szerint a már megvásároltak mellett további ezer kamerára lenne szükség. Egy kamera mintegy 40-50 euróba kerül. „Nem megfizethetetlen összeg, már régen be lehetett volna szerezni ezeket, nem kellett volna megvárni, hogy incidensekre kerüljön sor. Tavaly mintegy ezer agresszióra került sor a fogvatartottak között, több mint 800-ra az alkalmazottak irányában, és itt van legutóbb ez a feltételezett durva bánásmód a börtönkórházban lévőkkel szemben” – sorolta Dumitraşcu, aki úgy véli, legtöbb három hónapba telhet a kamerák üzembe helyezése.

 

Az Országos Börtönigazgatóság szakszervezeti küldöttsége pénteken tárgyalt Tudorel Toader igazságügyi miniszterrel a börtönben létező munkakörülményekről, a személyzethiányról és a túlóra-pótlékok beígért kifizetéséről.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS