// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Macron: a korzikai nem lehet hivatalos nyelv Franciaországban

// HIRDETÉS

A francia alkotmány szerint a köztársaság „egységes és oszthatatlan". Ismerős valahonnan? Igaz, azért Párizs valamivel mégiscsak megengedőbb.

Emmanuel Macron francia államfő korzikai látogatásának második napján elutasította a helyi nacionalisták legfőbb követeléseit, de jelezte: kész elismerni az alkotmányban a sziget egyediségét.

A Bastiában elmondott mintegy egyórás beszédében a francia elnök szerdán elmondta: a követelések közül támogatja, hogy Korzikát megemlítse a francia alkotmány, elismerve a Franciaországhoz tartozó sziget „identitását és azt, hogy az része a köztársaságnak". Már ez a követelés is heves vitát okoz a centralizált Franciaországban, ahol az alkotmány azt mondja ki, hogy a köztársaság „egységes és oszthatatlan".

Emmanuel Macron azonban hajthatatlannak mutatkozott a nacionalisták többi követelésével szemben, nevezetesen a korzikai nyelv hivatalossá tételét és a sziget autonómia státusát illetően. A korzikai elítéltek amnesztiáját és a korzikai rezidens státusának bevezetését is kizárta az ingatlanspekulációk megfékezése érdekében.

„Jelenleg, amikor az árak emelkednek és a földek kelendők, az ezt kihasználók között kevés olyan ember van, aki nem korzikai" - mondta a francia elnök, aki ugyanakkor az építési előírások egyszerűsítését és új lakások építését javasolta a szigeten.

A korzikai nyelvet illetően a francia elnök arra emlékeztetett, hogy a francia „köztársaságban egy hivatalos nyelv létezik, a francia".

„A korzikai nyelvet meg kell őrizni és fejleszteni kell, a kétnyelvűség teljesen elismert és elfogadott, de a kétnyelvűség nem jelenti azt, hogy két hivatalos nyelv van"

- szögezte le az elnök. Arra is figyelmeztetett, hogy nem fogadná el, hogy bizonyos munkahelyeket csak olyanok töltethessenek be, akik beszélnek korzikaiul.

Emmanuel Macron már látogatásának első napján, kedden is kemény hangot ütött a nacionalistákkal szemben, elutasítva az egyik legfőbb követelésüket, a korábbi fegyveres harcok miatt elítélt függetlenségpártiak amnesztiáját.

A kérdés azután került naprendre, hogy a Korzikát korábban is irányító nacionalista pártszövetség, a függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) mozgalom decemberben nagyarányú győzelmet aratott a regionális parlamenti választásokon. Elsődleges

céljuk a tárgyalások megnyitása a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárták, hogy elszakadásra törekednének.

A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.

A pártszövetség célja, hogy megkapja az autonómia státusát, amely elképzelésük szerint tíz év múlva léphetne életbe. Kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek, és bevezetnék a korzikai rezidens státusát is az ingatlanspekulációk megfékezésére.

Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, a szigeten nincs ipari termelés, a turizmus jelenti az elsődleges bevételi forrást, és a helyi lakosság nagymértékben a központi állami juttatásoknak köszönheti az életszínvonalát, így a lakosok többsége a felmérések szerint nem támogatja az elszakadást, s referendum sem várható az önrendelkezésről az elkövetkező 15 évben.

Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének alig 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS